εἰμί
• Alolema(s): ἔμμι Sapph.31.15, GDI 307 (Tróade V a.C.); ἐμμί IG 9(2).663 (Larisa V a.C.), Theoc.20.32; ἐμί ISmyrna 800 (VII a.C.?), Tit.Cam.181 (arc.); μί ICr.2.10.7 (Cidonia V a.C.); ἠμί Tit.Cam.160 (VI a.C.), ISKouklia 26 (VI/V a.C.)
• Morfología: [ind. pres. 2a sg. εἰς Od.17.388, ἐσσί Il.1.176, Pi.O.6.90, ἐσί ICr.2.12.31a (Eleuterna II a.C.), εἶσαι PIand.101.8 (V/VI d.C.); 3a sg. ἔντι Theoc.1.17 (cód.), ἐντί IG 12(1).677.10 (Yaliso IV/III a.C.); 1a plu. εἰμέν Il.5.873, Pi.P.3.60, ἐμέν Call.Fr.561, εἰμές Theoc.15.73, ἠμέν ICr.1.5.52.34 (Arcades III a.C.); 3a plu. ἔασι Il.7.73, Xenoph.B 8.1, Herod.4.84, ἐντί Sophr.23, TC 79A.16 (III a.C.), IG 12.Suppl.138.11 (Mitilene III/II a.C.), ἐνθί Corinn.39.3.9, Mnemos. 23.1970.251.22 (Larisa II a.C.), ἐσσί IAssos 3.1 (IV a.C.), ἐστί IG 12(2).526a.39 (Ereso IV a.C.), 12.Suppl.3.17 (Mitilene III/II a.C.), mic. e-e-si (*ἔhενσι). Impf. 1a sg. ἦα Il.5.808, IG 12(8).449.2 (Tasos II/III d.C.), ἔα Il.4.321, ἔον Il.23.643, Alc.405, ἦ Alc.39(a).9, E.Hel.931, ἔην IG 22.13135.6 (I/II d.C.); 2a sg. ἔησθα Il.22.435, Hes.Op.314, ἦσθας Men.Epit.197, PFlor.382.13 (III d.C.), ἔας Hdt.1.187, ἦς Pl.Ax.365e, LXX Id.11.35B, IG 22.10073.8 (II/III d.C.), ἔης IUrb.Rom.1194.9 (I/II d.C.), 1154.2 (II/III d.C.); 3a sg. ἦεν Il.20.348, IG 22.3764.8 (III d.C.), ἔην Il.2.217, Hes.Th.277, IUrb.Rom.1163.7 (imper.), ν IG 92.718.9 (Calión V a.C.), ἤην Il.11.808, ἦς Alc.67.1, Epich.101, Schwyzer 656.37 (Tegea IV a.C.), IChS 398 (Abidos), ἦ BGU 1674.7 (II d.C.), εἶε SEG 43.311A.71 (Tesalia II a.C.); 1a plu. ἦμες Carm.Pop.24.1, ἦσμεν PMich.512.5 (III d.C.); 2a plu. ἔατε Hdt.4.119; 3a plu. ἔσαν Il.4.438, ἦν IDyrrh.514.15 (III a.C.), ἔον Schwyzer 644.12 (Egas III a.C.), ἦσιν Melit.Fr.Pap.59.16; impf. iter. 3a sg. ἔσκεν Il.6.19, A.Pers.656, ἦσκε Alcm.74, 3a plu. ἔσκον Il.7.153; impf. med. 1a sg. ἤμην Trag.Adesp.124, Eu.Matt.25.35, PSI 362.21 (III a.C.), POxy.285.10 (I d.C.), εἴμην Hsch., 2a sg. ἦσο Epigr.Gr.379.2 (Ezanos, imper.), Hdn.Exc.Verb.33.26, 3a sg. ἦτο(ν) IG 10(2).2.159.4 (Pelagonia II/I a.C.), IUrb.Rom.1287.3 (imper.), ἦστο SEG 1.455 (Frigia III d.C.), 1a plu. ἤμεθα LXX Ba.1.19, PPetr.2.4.7.3 (III a.C.), Eu.Matt.23.30, 3a plu. ἔαντο Hsch., mic. e-e-to (*ἔhεντο (?), pero cf. imperat.). Imperat. 2a sg. ἔσθι Hecat.361, 3a sg. ἤστω Schwyzer 424.6 (Élide IV a.C.), ἐόντω Schwyzer 656.48 (Tegea IV a.C.), ἔστου SEG 36.548.5 (Tesalia III a.C.), ἤτω LXX Ps.103.31, BMus.Inscr.918.6 (Halicarnaso II/III d.C.), dór. según Heracl.Mil.46, ἔστωι PGrenf.1.27.3.3 (II a.C.), ἐσθέτω PMil.Vogl.202.3 (II d.C.), 3a plu. ἔστωσαν E.Io 1131, Pl.Lg.737e, ἔστων Pl.R.502a, ὄντων Pl.Lg.879b, ἔντ Schwyzer 78.7 (Argos VI/V a.C.), ἐόντων CID 1.10.31 (IV a.C.), ἔσταν SEG 43.510.15 (Fanagoria I d.C.), ἴοδυ (dud. si por ὄντων o ἰόντων) IPamph.3.19 (IV a.C.), ἔνθω IG 7.3172.88 (Orcómeno III a.C.), ἔντων ICr.1.16.4.23 (Lato II a.C.), ἐόντωσαν FD 6.66.12 (II a.C.), ἤτωσαν RECAM 2.129.24 (I d.C.), mic. e-e-to (*ἐhέντων o *ἐhέστων (?), pero cf. impf. med.); imperat. med. 2a sg. ἔσσο Od.3.200, Sapph.1.28, ἔσο Plu.2.241d (imitando al lacon.), M.Ant.3.5. Subj. 1asg. ἔω Od.9.18; 3a sg. ἔῃ Il.12.300, IKyme 11.7 (III a.C.), ἔῃσι Il.2.366, ᾖσιν Il.19.202, Hes.Op.294, ἦ Sapph.4.5, IG 5(2).3.6 (Tegea IV a.C.), ι IG 92.718.16 (Calión V a.C.), ἴει Sokolowski 3.72.15 (Tanagra III a.C.), εἶ IG 9(2).1229.36 (Falana II a.C.), frec. en pap. ἦν POxy.744.9 (I a.C.), BGU 300.5 (II d.C.); 3a plu. i-o-si, IChS 217.31 (Idalion V a.C.), ὦντι ICr.2.10.1.3 (Cidonia III a.C.), ἔοντι IG 92.718.29 (Calión V a.C.), ἔωντι ICr.3.3.4.15 (Hierapitna II a.C.), ἴωνθι IG 7.3171.46 (Orcómeno III a.C.), Schwyzer 485.9 (Tespias III a.C.), ἔωσι IEryth.122.20 (II a.C.); subj. med. 1asg. ὦμαι PBaden 48.12 (II a.C.), 3a sg. ἦται SEG 16.255.17 (Argos II a.C.), 1a plu. ὤμεθα PFam.Teb.37.22 (II d.C.), 3a plu. ἔωνται FD 3.333.3 (I d.C.). Opt. 2a sg. ἔοις Il.9.284, εἴησθα Thgn.715, 3a sg. ἔοι Il.9.142, εἴοι POxy.1680.8 (III/IV d.C.), ἔα IO 9.2 (VI/V a.C.), 3a plu. εἴοισαν Gonnoi 78.20, 90.19 (ambas II a.C.); opt. med. 1a sg. εἴημαι PSI 1329.22 (III d.C.), 3a sg. εἴοιτο Stud.Pal.20.35.7 (III d.C.). Inf. pres. ἔμεναι Il.5.602, ἔμμεναι Il.1.117, Sapph.49, IG 12(2).526A.23 (Ereso IV a.C.), ἔμμεν Pi.P.6.42, S.Ant.623, IG 9(2).517.20 (Larisa III a.C.), ἔμεν Theoc.25.116, Call.Fr.67.20, ἔμειν SIG 1166 (Dodona IV/III a.C.), εἶμεν Trat. en Th.5.77, 79, IG 92.718.15 (Calión V a.C.), εἴμμειν IG 12(1).155.100 (Rodas II a.C.), εἴμειν Stesich.102.5S., Epich.97.8, IGDS 185.19 (Agrigento III/II a.C.), εἴμεναι Ar.Ach.775, μν ICr.4.72.1.16 (Gortina V a.C.), ἤμην ICr.4.41.1.2 (Gortina V a.C.), graf. ἤμηιν ICr.1.9.1.79 (Dreros III a.C.), ἦμεν SEG 30.356.5 (Argos IV a.C.), ICr.1.5.52.31 (Arcades III a.C.), IMaff.31.5.16 (Tera III a.C.), ἦναι SIG 306.9 (Tegea IV a.C.), SEG 37.340.4 (Mantinea IV a.C.), εἶν Stesich.15.1.7S., SIG 135.3 (Olinto IV a.C.), ἶμεν IM 38.6 (III/II a.C.), εἶναιν IEphesos 3255.5 (II d.C.). Part. pres. masc. ἐών Il.2.699, SEG 32.356 (Egina VI a.C.), ἔων Sapph.121.1, εἴς, ac. ἔντα, etc. Lyr.Adesp.62, TEracl.1.117 (IV a.C.), formas en εὐντ- Theoc.2.3, IM 55.19 (III/II a.C.), Herod.2.85, ἐούν SEG 27.202.10 (Larisa III a.C.), mic. e-o (*ἐhών), ac. sg. i-o-ta, IChS 217.23 (Idalion V a.C.), dat. sg. οὖντι IG 12(7).67.64 (Arcesine IV/III a.C.), dat. plu. ἔντασσιν TEracl.1.104 (IV a.C.), εἴντεσσι SEG 36.548.2 (Tesalia III a.C.); fem. ἔσσα Sapph.121.2, IG 42.122.2 (Epidauro IV a.C.), Theoc.28.16, ἐοῖσα Sapph.29(h)6, IG 12(2).27.4 (Mitilene, imper.), ἔασα SEG 11.1112.3 (Arcadia VI/V a.C.), SEG 37.340.7 (Arcadia IV a.C.), ἔασσα Lyr.Alex.Adesp.9, ἐῶσα IG 7.2383.18 (Corsias II a.C.), ac. ἤσσαν SEG 9.11.17 (Cirene IV a.C.), εὖσαν AP 7.710 (Erinn.), Herod.5.16, gen. ἐόνσας SEG 29.529.8 (Larisa II/I a.C.), ἰάττας ICr.4.46B.12 (Gortina V a.C.), ἔ]νσας IG 9(2).512.22 (Larisa II a.C.), dat. ἰάτται ICr.4.72.8.47 (Gortina V a.C.), plu. ac. ἰώσας IG 7.3172.147 (Orcómeno III a.C.), gen. ἰωσάων IG 7.3172.115 (Orcómeno III a.C.); ind. fut. 2a sg. ἔσσεαι Il.10.453, Hes.Op.310; 3a sg. ἔσσεται Il.1.239, ἔσσετη Sokolowski 3.72.5 (Tanagra III a.C.), ἐσσεῖται Il.2.393, Hes.Op.503, 1a plu. ἐσσόμεσθα Carm.Pop.24.3; 3a plu. ἔσσονθη Corinn.1(a).3.24, ἔσσονται SEG 36.752.27 (Mitilene IV a.C.), ἐσσόνται TEracl.1.112, ἐσσίονται (cj., pero ἐσοῦνται cód.) Trat. en Th.5.77, mic. e-so-to (*ἔσ(σ)οντοι mejor que imperat. ἔστω); inf. fut. ἔσσεσθειν IG 9(2).517.16 (Larisa III a.C.), ἔσασθαι POxy.260.11 (I d.C.). Part. fut. masc. plu. ἐσσομένοισι Il.2.119, Od.3.204, fem. sg. ac. ἐσσομέ[ν]αν IG 9(2).1229.39 (Falana II a.C.), plu. ac. ἐσσευμένας SIG 569.21 (Cos III a.C.), dat. ἐσσομένῃσιν Od.11.433. Pres. ind. enclít., excep. 2a sg. εἶ, 3a plu. ἔασι y cuando las formas enclít. van en principio de frase o verso y tb. tras οὐκ, καί, εἰ, ἀλλά, τοῦτ' Hdn.Gr.1.553, tras μή EM 301.3G., cf. Eust.880.22]


A c. suj., sin pred. ser, existir

I 1de pers. y seres vivos, gener. existir, vivir οὐδὲ ... δὴν ἦν y ya no vivió mucho tiempo, Il.6.131, τεθνηῶτος ... μηδ' ἔτ' ἐόντος Od.1.289, οὐκ ἔσθ' οὗτος ἀνὴρ οὐδ' ἔσσεται Od.16.437, ἔτ' εἰσί todavía viven, Od.15.433, οὐκ εἶδον αὐτόν, ᾐσθόμην δ' ἔτ' ὄντα νιν no lo he visto pero me he enterado de que aún vive S.Ph.445, Ἱππόλυτος οὐκέτ' ἔστι E.Hipp.1162, ὡς ἂν εἶέν τε ἄνθρωποι Pl.Smp.190c, ζώντων καὶ ὄντων Ἀθηναίων D.18.72, cf. Arist.GC 318b25, οὐκ ἤθελεν παύσασθαι ἐπὶ τοῖς υἱοῖς αὐτῆς, ὅτι οὐκ εἰσίν LXX Ie.38.15
part. subst. οἱ ὄντες los vivos Plb.9.29.2, τῶν οὐκ ὄντων λήθη Th.2.44, cf. 45
part. fut. ἐσσόμενοι los hombres del futuro, los venideros, Il.2.119
tb. de divinidades θεοὶ αἰὲν ἐόντες Il.1.290, ἐγὼ εἰ. ὁ ὤν yo soy el que soy LXX Ex.3.14, Ph.1.289.

2 existir, haber, ser οὐ γὰρ ἔσαν λιμένες ... οὐδ' ἐπιωγαί Od.5.404, εἰ ἔστι ἀληθέως ref. la mítica Mesa del Sol en Etiopía, Hdt.3.17, διπλασίαν ἂν τὴν δύναμιν εἰκάζεσθαι ... ἢ ἔστιν Th.1.10, γίγνεται πάντα ἃ δή φαμεν εἶναι Pl.Tht.152d, ἂν ... ᾖ τὸ συνεστηκὸς στράτευμα D.8.17
de ciu. ὄλωλεν οὐδ' ἔτ' ἔστι Τροία E.Tr.1292, χρὴ δὲ τήνδ' εἶναι πόλιν E.Heracl.491, δοκεῖ μοι καὶ Καρχηδόνα μὴ εἶναι Plu.Cat.Ma.27
de abstr. οὐκ ἔστιν ᾄκισμ' οὐδὲ μηχάνημ' ὅτῳ προτρέψεταί με Ζεύς no hay tortura ni maquinación con la que Zeus pueda obligarme A.Pr.989, αὐτὸ ... ὃ ἔστι καλόν lo que es la belleza misma Pl.Smp.211c, (τὸ ἴσον) αὐτὸ ὃ ἔστιν; Pl.Phd.74b, εἰ ἔστον τούτω διττὼ τὼ βίω si existen estos dos géneros de vida Pl.Grg.500d.

3 de situaciones o sucesos tener lugar, ocurrir τά τ' ἐόντα τά τ' ἐσσόμενα πρό τ' ἐόντα lo que es, lo que va a ser y lo que había sido, e.e. el presente, el futuro y el pasado, Il.1.70, Hes.Th.38, cf. Hp.Prog.1, ἕως ἂν ὁ ... πόλεμος ᾖ mientras dure la guerra Th.1.58, ἡ ἐσβολὴ ... ἔμελλε Πελοποννησίων ἔσεσθαι Th.2.13, τῆς προδοσίας οὔσης Th.4.103, αἱ δὲ σπονδαὶ ἐνιαυτὸν ἔσονται Th.4.118, τί ἐστιν; ¿qué ocurre? Ar.Th.193, τί οὖν ἦν τοῦτο; ¿qué fue eso? Pl.Phd.58a, c. adv. de modo διαγνῶναι χαλεπῶς ἦν ἄνδρα ἕκαστον resultaba dificultoso reconocer a cada hombre, Il.7.424, ἀσφαλέως ἡ κομιδὴ ... ἔσται Hdt.4.134.

4 imperat. ἔστω frec. geom. y otras cien., en planteamientos, supuestos o soluciones sea, pongamos, concedamos πρῶτον μὲν οὖν ἔστω στερητικὴ καθόλου ἡ A B πρότασις Arist.APr.25a14, ἔστω ἡ δοθεῖσα εὐθεῖα πεπερασμένη ἡ A B Euc.1.1, tb. plu. ἔστων γὰρ οἱ ... εἰρημένοι ἀριθμοί Archim.Aren.3.4, para introducir un ejemplo ἔστω τι μέρος τοῦ σώματος ὀδυνώμενον Gal.1.70
c. inf. concedamos, pongamos que ἔστω τοῦτο ἀληθὲς εἶναι concedamos que esto sea verdad D.H.Comp.25.17, ἔστω γὰρ εἶναί τινα τοιοῦτον D.Chr.74.24, tb. c. adv. ἔστω καὶ τοῦτό σοι οὕτως Plu.2.987b.

II en constr. c. dat.

1 c. dat. pos. ser o haber para, tener ἅλις δέ οἱ ἦσαν ἄρουραι tenía muchas tierras, Il.14.122, ἦσαν δὲ τῷ Κροίσῳ δύο παῖδες Hdt.1.34, πολλ' ἔστιν ἀνθρώποισιν ... κακά E.Fr.204, ἡμῖν γὰρ οὐκ ἔστ' οὔτε ... δούλω no tenemos ni un par de esclavos Ar.V.58, οὐκ ἦν αὐτοῖς τόπος ἐν τῷ καταλύματι no tenían sitio en la posada, Eu.Luc.2.7
c. part. concert. c. el dat. ἐμοὶ δέ κεν ἀσμένῳ εἴη pues debería servirme de deleite, Il.14.108, τῷ μὲν Νικίᾳ προσδεχομένῳ ἦν τὰ παρὰ τῶν Ἐγασταίων Th.6.46, οὐκ ἂν σφίσι βουλομένοις εἶναι que no sería de su agrado Th.7.35, θέλοντι κἀμοὶ τοῦτ' ἂν ἦν S.OT 1356, βουλομένοις ὑμῖν ἐστί Pl.La.187c.

2 c. dat. pos. tener que ver con o tener ... en relación con c. otro dat., de rel., unido por καί: σοὶ δὲ καὶ τούτοισι τοῖσι πρήγμασι τί ἐστι; ¿y tú qué tienes que ver con esos asuntos? Hdt.5.33, σφίσι τε καὶ Ἀθηναίοισι εἶναι οὐδὲν πρῆγμα que ellos no tenían nada que ver con los atenienses Hdt.5.84, μηδὲν εἶναι σοὶ καὶ Φιλίππῳ πρᾶγμα D.18.283
c. πρός y ac. πρὸς τοὺς ἐναντίους ἐστὶ τῷ δήμῳ hay cuestión entre el pueblo y sus adversarios D.18.278, en imprecaciones funerar. ἔσται αὐτῷ πρὸς τὸν Θεόν (el que profane esta tumba) tendrá que habérselas con Dios, MAMA 7.276b, c (ambas Frigia, imper.)
εἰμί se omite frec. en frases coloquiales τί ἐμοὶ καὶ σοί, γύναι; ¿qué tiene que ver conmigo, y contigo, mujer?, Eu.Io.2.4, cf. Eu.Luc.8.28, μηδὲν σοὶ καὶ τῷ δικαίῳ no te metas con el hombre justo, Eu.Matt.27.19.

III usos esp. del part.

1 de cosas y abstr. existente τὰ ὄντα χρματα el dinero en efectivo, IG 13.52.25 (V a.C.), τὸ δὲ ἐσόμενον δαπάνημα SEG 39.1136.8 (Olimo II a.C.), κατὰ τὴν οὖσαν ἐκκλησίαν en la iglesia local, Act.Ap.13.1, αἱ οὖσαι (ἐξουσίαι) los poderes establecidos, Ep.Rom.13.1, τῇ γ̅ το[ῦ ὄ]ντος μηνός en el día tres del mes corriente, BGU 146.4 (III d.C.)
de pers. en funciones, presente ἐφ' ἱερέων καὶ ἱερείων ... τῶν ὄντων καὶ οὐσῶν UPZ 180a.1.4 (II a.C.), κατασπορεῖς ὄντες inspectores de simientes en funciones, PBerl.Leihg.26.A.23 (II d.C.)
c. términos rel. c. ‘decir’ verdadero τὸν ἐόντα λέγειν λόγον contar la verdadera historia Hdt.1.95, cf. 116, εἰσόρα μὴ σκῆψιν οὐκ οὖσαν τίθης mira si no estás dando una falsa excusa S.El.584, πότερον δ' οὐκ ὄντα λόγον τοῦτον περὶ τῆς Φαίδρας ξυνέθηκα; (habla Eurípides), Ar.Ra.1052.

2 subst., en econ. τὰ ὄντα los bienes, las propiedades ἀφαιρήσεται τὰ ὄντα Pl.Grg.511a, cf. Plu.Ant.24
τὸ ἐσόμενον ganancia futura πόρον δὲ ὑπάρχειν εἰς τὴν [ἀπό]δοσιν τοῦ δανείου τὸ ἐ[σ]όμε[νον] ἐκ τῆς πρώτης ἐσομένης (sc. προσόδου) que el fondo para la devolución del préstamo sea la suma procedente del primer futuro ingreso, IMylasa 864.17 (II a.C.)
en fil. τὸ ὄν el ser οὐ γὰρ ἄνευ τοῦ ἐόντος ... εὑρήσεις τὸ νοεῖν Parm.B 8.35, περὶ τοῦ ὄντος Protag.B 2 tít., τὸ ὂν ἀεί Pl.Ti.27d, τὸ ὂν τὸ ἁπλῶς λεγόμενον Arist.Metaph.1026a32, passim, τὸ ὂν οὐ πάντων γένος, ἀλλὰ τῶν «ὂν» εἰδῶν el ser no es género de todas, sino de las especies que son «ser» Plot.6.2.10
τὰ ὄντα el mundo exterior εἰ πάντα τὰ ὄντα καπνὸς γένοιτο, ῥῖνες ἂν διαγνοῖεν Heraclit.B 7, ὅ γε τῶν ὄντων πάντων λεύσσεσκεν ἕκαστον Emp.B 129.5
c. neg. lo que no existe, la nada τὸ μὴ ὄν el no ser Gorg.B 3, τὸ μὴ ὂν τὸ ὡς ψεῦδος Arist.Metaph.1026a35, οὐδὲν γίνεται ἐκ τοῦ μὴ ὄντος Epicur.Ep.[2].38
tb. plu. (τὰ) ὄντα las cosas que existen οὐκ ἐξ ὄντων ἐποίησεν αὐτὰ ὁ θεός dios hizo esto no a partir de cosas existentes LXX 2Ma.7.28
τὸ ὄν la verdad, la realidad τῷ ἐόντι χρησάμενος λέγει dice, ateniéndose a la verdad Hdt.1.30, τὰς δίκας ἀποβαίνειν κατὰ τὸ ἐόν (que) pronunciaba las sentencias conforme a la realidad, e.e., a los hechos Hdt.1.97, πᾶν τὸ ἐόν toda la verdad Hdt.9.11, τοῦ ἐόντος ἀποτεύξεται se apartará de la realidad Hp.VM 2
τὰ ὄντα las cosas tal como son, los hechos reales μὴ ... οὐ τὰ ὄντα ἀπαγγέλλωσιν Th.7.8
uso adverb. en dat. τῷ ὄντι en realidad, de hecho ὅτι τῷ ὄντι πεπαυμένος εἴη Pl.Prt.328d, tb. usado para introducir en la narración una alusión literaria τῷ ὄντι κλαυσιγέλως εἶχεν en realidad reían entre lágrimas X.HG 7.2.9 (alusión a δακρυόεν γελάσασα Il.6.484), κατὰ τὴν παροιμίαν ἄρα τῷ ὄντι οὐκ ἂν πᾶσα ὗς γνοίη según el refrán, en realidad ningún cerdo lo sabría Pl.La.196d.

B c. pred. nominal, en función de cópula ser

1 indic. equiv. entre suj. y pred. significar, equivaler τὸ γὰρ ‘εἴρειν’ λέγειν ἐστίν Pl.Cra.398d, Σκαιόλαν ..., ὅπερ ἐστὶ Λαιόν Plu.Publ.17, Μάξιμοι, τοῦτο δ' ἔστι μέγιστοι Plb.3.87.6, τὰ παρὰ τῶν θεῶν αὐτοῖς δεδομένα, τοῦτ' ἔστιν ἀΐδιον εἰρήνην καὶ ἐλευθερίαν Plb.13.9.4
c. numerales τὰ δὶς πέντε δέκα ἐστίν dos veces cinco equivale a diez X.Mem.4.4.7
de pers. meliorativo c. τις ser alguien ηὔχεις τις εἶναι τοῖσι χρήμασι σθένων E.El.939, τὸ δοκεῖν τινὲς εἶναι la opinión de ser personas importantes D.21.213, ἐν τᾷ γᾷ κἠγών τις φαίνομαι ἦμεν Theoc.11.79, λέγων εἶναί τινα ἑαυτόν diciendo que él era alguien, Act.Ap.5.36
tb. c. τι ser algo, valer algo, significar algo τὸ ... σεμνύνεσθαι ὥς τι ὄντε al vanagloriarse como si el uno y el otro fueran algo Pl.Phdr.243a, ἐὰν δοκῶσί τι εἶναι μηδὲν ὄντες si creen ser algo no siendo nada Pl.Ap.41e
c. οὐδέν sent. peyor. no ser nada, no significar nada ἐθελοδούλους τε καὶ οὐδὲν ὄντας Pl.R.562d.

2 a)indic. identidad entre suj. y pred. εἴμ' Ὀδυσεὺς Λαερτιάδης Od.9.19, Κᾶρες εἰσὶ οἱ καταδέξαντες fueron los carios los que empezaron Hdt.1.171, αὐτὸς ἦν ὁ μαρτυρῶν A.Eu.798, δόλος ἦν ὁ φράσας S.El.197, ἐκεῖνος εἶ σύ; E.El.581;

b) clasificando al suj. dentro de un grupo, género, etc. οὐκ ἐσμὲν ποιηταί Pl.R.378e, ὅτι οὐκ ἄρ' ἦν φιλόσοφος Pl.Phd.68c, Ἀθαναῖος δ' ἔφατ' ἦμεν Theoc.14.6, θηρίον ἐντὶ μέλισσα Theoc.19.6;

c) c. un adj. como pred. ἐκεῖνος οὐκέτ' ἔσται σοι βαρύς E.El.1119, εὐτυχεῖς δ' ἡμεῖς ἐσόμεθα E.IT 1232, ἡ μὲν τύχη καὶ Φίλιππος ἦσαν τῶν ἔργων κύριοι Aeschin.2.118, ἀλλ' οὐκ ἔστιν, ... ὡς ἐγὼ ἐμαυτὸν πείθω, ἀλλ' ἐκείνη, βελτίων pero no es mejor, en mi opinión, (esa respuesta), sino la antes mencionada Pl.Men.76e, δοκῶν τούτῳ σοφὸς εἶναι Pl.Phdr.237b, παῖδα Ποσειδάωνος ὑπερφίαλόν περ ἐόντα Theoc.22.97, c. elisión del pred. κἀγὼ γὰρ ἦ ποτ' ἀλλὰ νῦν οὐκ εἴμ' ἔτι pues en tiempos yo lo fuí mas ahora ya no soy (feliz), E.Hec.284;

d) c. pred. neutr. ref. un inf. o una or. ἡδέως ἂν αὑτοῖς εἴη ἔλαττόν τε τἀργύριον κομίσασθαι D.59.30. εὑρεῖν δ' οὐ ῥᾴδιόν ἐστι Theoc.11.4, καλὸν ἦν αὐτῷ εἰ οὐκ ἐγεννήθη ὁ ἄνθρωπος mejor hubiera sido para él no haber nacido, Eu.Matt.26.24
es frec. omitida la forma ἐστί c. pred. del tipo ἀνάγκη o neutr. de adj. como ἀναγκαῖον, δέον, etc., οἷόν τε qq.u.

3 en impf. expr. una afirmación intemporal, frec. c. ἄρα resulta que ... es οὐκ ἄρα σοί γ' ἐπὶ εἴδεϊ καὶ φρένες ἦσαν Od.17.454, οὐκ ἄρα μοῦνον ἔην Ἐρίδων γένος Hes.Op.11, δέρμα δὲ ἀνθρώπου ... ἦν ἄρα σχέδον δερμάτων πάντων λαμπρότατον Hdt.4.64, Κύπρις οὐκ ἄρ' ἦν θεός E.Hipp.359, ὡς ἄρ' ἦσθ' ἐμὸς πατήρ E.Hipp.1169, ἦ πολύμοχθον ἄρ' ἦν γένος ... ἁμερίων E.IA 1330, ἦ στωμύλος ἦσθα Theoc.5.79
como una referencia a un pensamiento anterior τουτὶ τί ἦν; ¿qué era esto? Ar.Ach.157, τὸ λέγειν πρᾶξίς τις ἦν περὶ τὰ πράγματα Pl.Cra.387c.

C c. gen.

I 1indic. el origen ser de, proceder de πατρὸς δ' εἴμ' ἀγαθοῖο Il.21.109, cf. Hdt.3.71, αἵματός εἰς ἀγαθοῖο Od.4.611, ἄξια ... πατέρων ὧν ἐστε Th.2.71, πόλεως μεγίστης εἶ X.An.7.3.19, tb. c. prep. y gen. εἴμ' ἐκ Παιονίης Il.21.154, cf. 24.397, ἀπὸ πάντων τούτων τοσαύτην ἡδονὴν εἶναι X.Mem.1.6.9, εἰσὶ μὲν γὰρ ἀπ' ἐναντίων Pl.Phlb.12d
en sg. c. suj. en plu. τῆς [δ'] ἦν τρεῖς κεφαλαί de ésta salían tres cabezas Hes.Th.321.

2 indic. la pertenencia ser de, pertenecer a de lugares Τροῖαν Ἀχαιῶν οὖσαν A.A.269, τοῦτο τὸ πεδίον ἦν μέν κοτε Χορασμίων Hdt.3.117, πόλις γὰρ οὐκ ἔσθ' ἥτις ἀνδρός ἐσθ' ἑνός no es ciudad la que es propiedad de un solo hombre S.Ant.737
fig. de pers. ser partidario de Οἰδίπους ... ἔστι τοῦ λέγοντος S.OT 917, ἦσαν ... τινὲς μὲν Φιλίππου ... τινὲς δὲ τοῦ βελτίστου D.9.56, μήτε συγγνώμης μήτ' ἄλλου μηδενός εἰσιν ἀλλ' ἢ τοῦ πλείονος (los prestamistas) no son partidarios de la indulgencia ni de ninguna otra cosa sino del más y más D.37.53.

3 indic. clasificación, categoría o caracterización del suj. ser de de pers. εἶ γὰρ τῶν φίλων Ar.Pl.345, ἐτύγχανε γὰρ καὶ βουλῆς ὤν Th.3.70, ὅσοι ἦσαν τῶν προτέρων στρατιωτῶν Th.7.44, Κριτίας ... τῶν τριάκοντα ὤν X.Mem.1.2.31, οὗτος οὐκ ἔστιν αὐτοῦ Ep.Rom.8.9
de abstr. ὡς ἔστι τῶν αἰσχρῶν ... φαίνεσθαι D.2.2
c. gen. de numerales indic. edad, tamaño, distancia ὅτε ἀπέθνῃσκεν ἦν ἐτῶν ὡς τριάκοντα cuando murió tenía como treinta años X.An.2.6.20, ἐντεῦθεν ἐπὶ τὸν Εὐφράτην ποταμόν, ὄντα τὸ εὖρος τεττάρων σταδίων X.An.1.4.11, el tamaño τὸ δ' ἱππικὸν διάστημα τεσσάρων ἦν σταδίων Plu.Sol.23.

4 indic. la materia o parte de que está hecho el suj. ser de, estar hecho o compuesto de ἡ κρηπὶς μὲν ἐστὶ λίθων μεγάλων Hdt.1.93, τῆς πόλιος ἐούσης δύο φαρσέων Hdt.1.186, ἐστι ἡ τυραννὶς ... καὶ τοιούτων ἔργων Hdt.5.92η, (τοὺς στεφάνους) ἴων ἢ ῥόδων ὄντας D.22.70, ὅσα μὲν οὖν ἐστιν ὕδατος Arist.Mete.383a6.

II indic. relación en gener., de abstr. ser propio de οὔτοι γυναικός ἐστιν ἱμείρειν μάχης A.A.940, καὶ ἔστιν ὁ πόλεμος οὐχ ὅπλων τὸ πλέων, ἀλλὰ δαπάνης Th.1.83, τὸ δὲ ναυτικὸν τέχνης ἐστίν Th.1.142, τὸ ... ἐπιτιμᾶν ... παντὸς εἶναι D.1.16, οὐχ ὑμῶν ἐστιν γνῶναι χρόνους ἢ καιρούς Act.Ap.1.7.

D en 3a pers. sg. y plu.

I c. suj. explíc. o implíc.

1 hay, había

a) sg. c. suj. plu. ἔστι δὲ μεταξὺ ... ἑπτὰ στάδιοι Hdt.1.26, cf. 7.34, ἔστι ... ἄρχοντές τε καὶ δῆμος Pl.R.463a, ἦν δ' ἐρῳδιοί τε πολλοὶ μακροκαμπυλαύχενες Epich.85, ἦν δὲ νάρκαι, βατίδες Epich.52, ἦν δ' ἀμφίπλεκτοι κλίμακες S.Tr.520, ἦν ἄρα κἀκεῖνοι ταλακάρδιοι epigr. en Aeschin.3.184;

b) c. neg. y omisión del suj. al que se refiere un relat. no hay quien οὐκ ἔσθ' ὃς ... ἀπαλάλκοι Il.22.348, οὐκ ἔστιν ὅτῳ μεῖζον μοῖραν νείμαιμ' ἢ σοί A.Pr.291, οὐκ ἔστιν οὐδεὶς ὅστις ἂν μέμψαιτό σε E.El.903;

c) plu. εἰσὶν οἵ hay quienes, equiv. al pron. indef. algunos κατεκόμιζον ... εἰσὶν οἳ καὶ χρήματα algunos llevaron incluso dinero Th.6.88, εἰσὶν οἳ ... κατὰ τὴν χώραν ἐπλανήθησαν Th.7.44, εἰσὶ μὲν ... οἳ ..., εἰσὶν δὲ καὶ οἳ ... Pl.Men.77d, εἰσὶ μὲν γὰρ οἳ ... εἰσὶ δὲ καὶ οἵους ... Pl.Grg.503a, οἱ μὲν ... οἱ δὲ ... εἰσὶ δ' οἱ ... ξυνεστράτευον Th.7.57, ἦσαν δὲ οἳ καὶ πῦρ προσέφερον había incluso quienes lanzaban fuego X.An.5.2.14, tb. c. indef. εἰσὶ γάρ τινες αὐτῶν οἳ ἀπετράποντο ἐς τὴν πόλιν Th.3.24;

d) c. verb. sg. y relat. plu. equiv. al pron. indef. algunos ἔστιν οἳ ἐτύγχανον καὶ θωράκων καὶ γέρρων X.Cyr.2.3.18, frec. c. el relat. en casos oblicuos αὐχμοί τε ἔστι παρ' οἷς μεγάλοι grandes sequías en algunas (regiones), Th.1.23, cf. 5.25
tb. equiv. al adj. indef. τὰ ῥέεθρα τῶν ποταμῶν ἔστι ὧν las corrientes de algunos ríos Hdt.7.187, ἔστιν αἳ τῶν ῥωγμέων algunas fracturas Hp.VC 4, ᾤκισαν ... τῆς ... Ἑλλάδος ἔστιν ἃ χωρία colonizaron ciertas regiones de Grecia Th.1.12, cf. 8.65, ἔστιν ἃ καὶ πολίσματα εἷλεν Th.1.65;

e) c. ὅστις interr. ἔστιν ἥντινα δόξαν οὐχ αὑτοῦ οὗτος ἀπεκρίνατο; ¿ha contestado ése con alguna opinión ajena? Pl.Men.85b.

2 ἔστι(ν) c. conj. o adv. temp., local o modal ἔστιν ἔνθα hay casos en los que ἔστιν ἔνθα ἰσχυρῶς ὠφελοῦσι σφενδονῆται παρόντες X.Cyr.7.4.15
ἔστιν ὅπῃ hay en lo que, e.e. en cierto respecto τὸ γὰρ λευκὸν τῷ μέλανι ἔστιν ὅπῃ προσέοικεν Pl.Prt.331d
ἔστιν ᾗ de alguna manera, de algún modo διανοηθέντα ὡς ἔστιν ᾗ τὸ ἀνθρώπινον γένος φύσει τινὶ μετείληφεν ἀθανασίας Pl.Lg.721b
ἔσθ' ὅτε a veces ἔσθ' ὅτε πιστόταται σιγᾶς ὁδοί Pi.Fr.180.2, cf. Th.7.21
οὐ γὰρ ἔσθ' ὅπως no hay manera de que οὐ γὰρ ἔσθ' ὅπως τὰ θεῶν βουλεύματ' ἐρευνάσει βροτέᾳ φρενί Pi.Fr.61.3, cf. Hdt.7.102, A.A.620
οὐ γὰρ ἔσθ' ὅπου en ningún caso οὐ γὰρ ἔσθ' ὅπου μ' ὀλεῖς S.OT 448
οὐκ ἔσθ' ὅποι no hay donde οὐδὲ ναυκληρίαν ἔσθ' ὅποι τις αἴας στείλας ... y no hay lugar en la tierra adonde enviando alguien una expedición naval ... E.Alc.113
οὐκ ἔσθ' ὅπως οὐ necesariamente, seguramente οὔτοι ... ἔσθ' ὅπως οὐκ ἀποθανεῖ Ar.Pax 188
tb. c. interr. ἔσθ' ὅπως ¿hay manera de que? αὐτὸ τὸ καλὸν ... ἔσθ' ὅπως πλῆθος ἀνέξεται ἢ ἡγήσεται εἶναι; ¿hay manera de que el vulgo admita o reconozca que existe lo bello en sí? Pl.R.493e; ἔστιν ὁπόθεν ¿dónde hay manera de que? Pl.Phlb.35a.

II en constr. impers.

1 c. inf. es posible ἔστι γὰρ ἀμφοτέροισιν ὀνείδεα μυθήσασθαι Il.20.246, ἔστι μὲν εὕδειν, ἔστι δὲ τερπομένοισιν ἀκούειν Od.15.392, τοιάδε μέντοι τῶν φρενοπλήκτων ... ἔστιν ἀκοῦσαι A.Pr.1055, ἔστι μὲν τεκμήρια ὁρᾶν τὰ τρόπαια X.An.3.2.13, ἐλθεῖν μὲν εἰς γῆν ἔσθ' ... Ar.Ra.1163, μυρία ἂν εἴη λέγειν Pl.Plt.271e, ἔστιν δὲ καὶ εἰσαγγέλλειν εἰς τοὺς διαιτητάς Arist.Ath.53.6, ὅπως ἂν ᾖ ὁρᾶν IG 22.1668.91 (IV a.C.), c. un dat. ἦν ἂν τοῖς ἄλλοις ῥήτορσιν ὑμῖν ἔμ' αἰτιᾶσθαι a vosotros, los demás oradores, os sería posible acusarme D.18.272
c. inf. c. suj. οὐδέ πῃ ἔστι ... Κρονίωνι αἵματι καὶ λύθρῳ πεπαλαγμένον εὐχετάασθαι Il.6.267, ἁδόντα δ' εἴη με τοῖς ἀγαθοῖς ὁμιλεῖν Pi.P.2.96, ἦ γάρ ποτ' ἐστὶν ἐκπεσεῖν ἀρχῆς Δία; A.Pr.757, οὐκ ἔστιν ἄνδρα γεγονέναι ἀγαθόν Aeschin.3.105
tb. c. ὥστε e inf. ἆρ' ἔστιν ὥστε κἀγγύθεν θέαν λαβεῖν ...; S.Ph.656
c. inf. sobreentendido εἴ τί που ἔστι Od.4.193.

2 c. adv. de modo va bien, va mal ἴτ', εὖ γὰρ ἔσται, δωμάτων ἔσω, τέκνα E.Med.89, θάρρει· καλῶς ἔσται γάρ, ἢν θεὸς θέλῃ ten ánimo, pues todo irá bien si dios quiere Ar.Pl.1188, c. dat. Κουρήτεσσι κακῶς ἦν a los Curetes les iba mal (en la batalla) Il.9.551.

E en constr. indic. una delimitación

I 1c. adv. o adj. indic. estado transitorio estar Ἀθηναίη ἀκέων ἦν Atenea estaba en silencio, Il.4.22, πάντες ἀκὴν ἔσαν Od.2.82, σῖγα πᾶς ἔστω λεώς E.Hec.532, ἔστι δ' ὅπῃ νῦν ἐστι las cosas están como ahora están A.A.67.

2 sent. local real o fig. estar

a) sent. real, c. adv. de lugar ἔνθα δ' ἔσαν Νυμφέων ... χοροὶ ἠδὲ θόωκοι Od.12.318, ἔνθά ποτ' ἔσται ἐμὸν ψυκτήριον Hes.Fr.301, τῇδε ... ἔσσεται αἰεὶ βωμός h.Ap.87, τοὺς Συρακοσίους ἐγγὺς ὄντας Th.6.88, cf. Pl.Prt.356e
c. ἀπό y gen. estar fuera de ἵνα μὴ ἀπ' οἴκου ὦσι Th.1.99
c. ἐπί y un subst. que expresa medida extenderse ἐστὶ ... ἐφ' ἑξήκοντα στάδια X.An.4.6.11;

b) fig., c. giros prep.: c. ἐν y dat. de abstr. estar, encontrarse ἐν εὐπαθείῃσι ἐόντας Hdt.1.22, ἐν ἀθυμίᾳ ἦσαν Th.6.46, ἐν οἵαις ἦν ταραχαῖς D.18.218, ὢν ... ἐν μεγάλῳ ἀξιώματι estando en gran predicamento Th.1.130, τοὺς ἐν τέλεϊ ἑκάστους ἐόντας a cada uno de los que desempeñan un cargo público Hdt.3.18
c. περί y gen. estar sobre περὶ τούτων ἐστίν de esto se trata Men.Epit.72
c. ὑπό y dat. de pers. estar sometido o sujeto a ὑπ' ἐκείνοις ἔσονται X.HG 5.2.17, τὴν Κέρκυραν μὴ ὑπ' Ἀθηναίοις εἶναι X.HG 6.2.4
c. ἐπί y ac. de pers. estar contra ταῦτ' ἐφ' ὑμᾶς ἐστιν esas cosas están en contra de vosotros D.6.33
c. παρά y dat. de pers. estar de parte de, estar a disposición de, ser partidario τὴν νῦν παρ' ἐμοὶ ἐοῦσαν δύναμιν Hdt.8.140α, εἰ ἤγγελλόν τινες τὰ παρ' ἡμῖν νῦν ὄντα ταῦτα ἀντίπαλα ἡμῖν προσίοντα X.Cyr.6.2.15.

II usos esp. c. giro prep.

1 dedicarse a, estar comprometido con c. ἐν y dat. de una actividad τότ' οὖν ὁ μάντις οὗτος ἦν ἐν τῇ τέχνῃ; S.OT 562, ὡς ἐν φιλοσοφίᾳ ἡμῶν ὄντων Pl.Phd.59a, c. ἐπί y dat. ὑμῶν ... ὄντων ἐπὶ τοῖς πράγμασιν D.2.12
estar ocupado en c. πρός y dat. πρὸς τῷ εἰρημένῳ λόγῳ ἦν ὁ Σωκράτης Pl.Phd.84c, πρὸς τοῖς ἰδίοις εἶναι estar ocupado en sus propios asuntos Arist.Pol.1309a6, cf. Ath.16.3, οἱ δὲ ... ἔφασαν καὶ πρὸς ἐπιστολαῖς εἶναι Philostr.VA 5.31, c. πρός e inf. subst. ὄντων δὲ τῶν μὲν πρὸς τὸ κωλύειν τῶν δὲ πρὸς τὸ βιάζεσθαι Plb.1.26.3, οὐκέτι οὗτος πρὸς τὸ πονεῖν ἢ ζητεῖν τι ἐστίν Teles p.46, c. περί y ac. οἱ μὲν ἄλλοι περὶ τὰ ἐπιτήδεια ἦσαν X.An.3.5.7.

2 depender de, estar en manos de c. ἐν y dat. de pers., suj. en inf. ἐν σοὶ νῦν ... ἐστιν ... καταδουλῶσαι Ἀθήνας Hdt.6.109, cf. S.Ph.963, suj. pers. ἐν σοὶ γάρ ἐσμεν S.OT 314
c. ἐπί y dat. de pers. μὴ 'πὶ τῷδ' ἔστω τάδε que eso no esté en su mano, e.e. que no pueda hacerlo S.Ph.1003, ὅπως ... μὴ ἐπὶ μάντεσιν εἴης X.Cyr.1.6.2
c. ἐπί y gen. del pron. refl. estar por sí mismo sin depender de nadie, estar aislado τὸ τὴν ... βουλὴν ... ἐν τῇ βασιλείῳ στοᾷ καθεζομένη ... ἐφ' ἑαυτῆς εἶναι el hecho de que la Asamblea reunida en el Pórtico real esté aislada D.25.23.

3 c. ἐπί y gen. estar en posesión de, tener ἐγὼ μέν εἰμ' ἐπὶ τοὐνόματος τούτου πάντα τὸν χρόνον yo siempre tengo ese nombre D.39.21
c. διά y gen. de abstr. para indicar un estado transitorio διὰ φόβου εἰσί estan con miedo Th.6.34, δι' ὄχλου ... ἔσται resultará una molestia Th.1.73, ἔγνω ... δι' αἰτίας ὄντα ... τὸν Ἀσκάνιον supo que Ascanio era el sospechoso D.H.1.70
en el sintagma ἔστι ἐξ ἀνάγκης está de necesidad, e.e. es necesario Pl.Sph.256d.

4 c. πρός y gen. de pers. estar a favor de τὰ πλείω ὁρῶ πρὸς ἡμῶν ὄντα Th.4.10, πρὸς τῶν πολεμίων τοῦτο ἐνόμιζε μᾶλλον εἶναι Th.4.29
ser propio de, ser costumbre de οὐ γὰρ ἦν πρὸς τοῦ Κύρου τρόπου pues no entraba en las costumbres de Ciro X.An.1.2.11.

5 geom., c. ἐπί y ac. o διά y gen. pasar a través de ἐπὶ τὰς ἁφάς ἐστιν Apollon.Perg.Con.4.1, διὰ τὰς ἑτέρας διαμέτρου ἐόντος τοῦ ἐπιπέδου Archim.Con.Sph.20.

F en perífr. c. part.

1 c. part. pres. estar seguido de gerundio ἡμῖν δ' εἴνατός ἐστι περιτροπέων ἐνιαυτός y para nosotros está transcurriendo el noveno año, e.e., llevamos ya nueve años, Il.2.295, ἦν γὰρ κατὰ τὴν καπνοδόκην ἐς τὸν οἶκον ἐσέχων ὁ ἥλιος pues el sol estaba penetrando en la casa por la chimenea Hdt.8.137, ἦν δὲ τὸ δεῖπνον ποιεύμενον ἐν Θήβῃσι el banquete se estaba celebrando en Tebas Hdt.9.15, ἃν ᾖ θέλουσα πάντ' ἐμοῦ κομίζεται lo que pueda estar deseando, todo lo obtiene de mí S.OT 580, ἦν τὰ περὶ τὸ ἦτρον ψυχόμενα Pl.Phd.118a, ὅσοις τάδ' ἔστ' ἀρέσκοντα S.OT 274, cf. 708, 991, λέγων ἔστιν τις E.Hec.1179, ἐγγὺς τῆς θύρας ἤδη βαδίζων εἰμί Ar.Ra.36, ἦν γὰρ διδάσκων αὐτοὺς ὡς ἐξουσίαν ἔχων pues les estaba enseñando como quien tiene autoridad, Eu.Matt.7.29, cf. A.Pil.A.4.1, c. el part. τετληότες cuyo uso es de pres. αἰεί ... θεοὶ τετληότες εἰμέν constantemente los dioses estamos sufriendo, Il.5.873
estar seguido de part. pasado ὡς ... πᾶσι στέρεσθαι κρατὸς ἦν προκείμενον en la idea de que a todos les estaba sentenciado perder la vida A.Pers.371, φεύγων Ὀρέστης ἐστίν Orestes está desterrado A.Ch.136, ἦ γὰρ εἴην οὐκ ἂν εὖ φρονῶν pues no estaría yo bien cuerdo S.Ai.1330.

2 c. part. de perf. o de aor., trad. por pretérito perfecto o plusperf.:

a) c. el verbo en pres. ἐκ πατρὸς μέν εἰμι Τελαμῶνος γεγώς yo he nacido de Telamón S.Ai.1299, ἔστι γὰρ δένδρον πεφυκὸς ἔκτοπόν τι Ar.Au.1473, δεδρακότες εἰσίν han hecho Th.3.68;

b) c. el verbo en impf. εἰ δ' ἦν τεθνηκώς si hubiera muerto A.A.869, ἤμην κρίνας yo había decidido, PKell.G.71.33 (IV d.C.).

3 c. part. perf. y el verbo en fut. trad. por un fut. perifrástico:

a) c. part. act. haber de, ir a ἔσται δεδορκώς va a mirar A.A.1179, ἄνδρα κατακεκτονότες ἔσεσθε habréis de quitar la vida a un hombre X.An.7.6.36, ἐσόμεθα τετευχότες τοῦ δικαίου habremos de obtener justicia, PTor.Choachiti 4.15 (II a.C.);

b) c. part. pas. τὸ δὲ καὶ τετελεσμένον ἔσται y esto también quedará cumplido, Il.2.257, ὃ ἐὰν δήσῃς ἐπὶ τῆς γῆς ἔσται δεδεμένον ἐν τοῖς οὐρανοῖς cuanto atares sobre la tierra, quedará atado en los cielos, Eu.Matt.16.19.

G usos pleonásticos y limitativos del inf., sin trad. θώρηκα ... τόν ποτέ οἱ Κινύρης δῶκε ξεινήϊον εἶναι coraza que en tiempos le dio Ciniras como regalo de hospitalidad, Il.11.20, οἱ δὲ σύμμαχόν μιν εἵλοντο εἶναι Hdt.8.134, σοφιστὴν ... ὀνομάζουσι ... τὸν ἄνδρα εἶναι Pl.Prt.311e, κατὰ δύναμιν εἶναι en la medida de sus fuerzas Is.2.32, εἰς δύναμιν εἶναι Pl.Plt.300c, τὸ μὲν ἐπ' ἐκείνοις εἶναι por lo que de éstos dependía Th.8.48, X.HG 3.5.9, cf. Th.4.28, Lys.13.58, τὸ κατὰ τοῦτον εἶναι en lo que a él se refiere X.An.1.6.9, cf. Pl.Prt.317a, τὸ δὲ νῦν εἶναι ahora Pl.La.201c, Theopomp.Com.100, Decr. en Arist.Ath.31.2, τὸ μὲν τήμερον εἶναι hoy Pl.Cra.396e.

H en hebraísmos

1 en AT estar ocupado en ἦσαν τοῦ θύειν LXX 2Pa.30.17
tb. estar a punto de ἐσόμεθα τοῦ σῶσαί σε LXX 2Re.10.11.

2 en usos pleonásticos puede no traducirse ἐγώ εἰμι οὐχ ἥμαρτόν σοι no soy yo quien te he faltado LXX Id.11.27B, ἐγώ εἰμι καθήσομαι LXX Id.6.18, καὶ ἔσται πᾶς ὁ εὑρίσκον με ἀποκτενεῖ με LXX Ge.4.14.

3 c. otros giros c. πρός: αἱ ἀδελφαὶ αὐτοῦ οὐχὶ πᾶσαι πρὸς ὑμᾶς εἰσιν; ¿y sus hermanas no están todas entre nosotros?, Eu.Matt.13.56, ὅτι πρὸς ἑσπέραν ἐστίν porque está de anochecida, Eu.Luc.24.29.
• DMic.: e-e-si.
• Etimología: Pres. rad. *H1es-/*H1°s-, cf. het. eš-/aš-, cf. tb. ai. asmi, smás < *H1es-/*H1s- sin voc. de *H1- en grado ø y lat. sum < *H1somi, est < *H1es-ti, etc. La ἐ- de ἐσμέν, etc., sería una vocalización analógica de *H1-.
εἶμι
• Morfología: [pres. ind. 2a sg. εἶσθα Il.10.450, Od.19.69, εἶς Hes.Op.208, 3a sg. εἶτι SEG 9.72.57 (Cirene IV a.C.), imperat. 3a sg. εἴτω Hsch., 3a plu. ἴτων A.Eu.32, ἴτωσαν E.IT 1480, Pl.Lg.765a, panf. ἴοδυ (dud. si por ἰόντων o ὄντων) IPamph.3.19 (IV a.C.), subj. 1a sg. ἐίω Sophr.47, Hsch., 2a sg. ἴῃσθα Il.10.67, 3a sg. ἴῃσιν Il.9.701, cret. εἴι ICr.4.81.7 (Gortina V a.C.), beoc. ἴει IG 7.207.8 (Egostena III a.C.), 1a plu. ἴομεν Il.2.440, Sol.2.7, opt. 1a sg. ἰοίην Sapph.182, X.Symp.4.16, 3a sg. ἰείη Il.19.209, ἰοί{ι} IG 4.760 (Trecén V a.C.), inf. ἴμεν Il.1.170, B.19.12, Mosch.4.26, Ps.Archyt.Pyth.Hell.41.16, Opp.C.2.87, ἴμεναι Il.20.32, ἴναι Orác. en Str.9.2.23, tard. v. med. ἴεσθαι Cyr.Al.M.69.377C, part. sg. nom. fem. [ἰο]ῖσα Alcm.3.80, ἴεσσα Hsch., plu. nom. masc. i-jo-te (ἰόντες) DMic.; impf. 1a sg. ἤια Od.4.427, Hdt.4.82, 3a sg. ἤιε Il.1.47, Hdt.2.26, ᾖε Od.18.257, ἴε Il.2.872, 3.383, ᾔειν Pl.Ti.38c, Criti.117e, ἔιε ICr.4.72.2.47 (Gortina V a.C.), 1a plu. ᾔομεν Od.10.251, 3a plu. ἴσαν Il.1.494, Od.1.176, ἤισαν Il.10.197, ἤϊον Od.23.370, 24.501, 3a du. ἴτην Il.1.347, ᾔτην Pl.Euthd.294d]


I 1ir gener., sin indic. de direcc.: c. dif. compl. de lugar en giro prep. ἰὼν κοίλης ἐπὶ νηός yendo sobre la cóncava nave, Od.2.332, ὑπὲρ αὐτάων βαθὺν ἠέρα τέμνον ἰόντες h.Cer.383, κατὰ γαῖαν ἴμεν Opp.l.c., οἷος δ' ἀστὴρ εἶσι μετ' ἀστράσι Il.22.317, ἰέναι πολλὴν ἐπὶ γαῖαν Od.2.364, δι' Ἐρχομενοῦ εἱλιγμένος εἶσι δράκων ὥς recorre Orcómeno formando curvas como una serpiente de un río, Hes.Fr.70.23, διαβάντι δὲ τοὺς λιμένας ... τρεῖς ἀρξάμενον ἀπὸ τῆς θαλάττης ᾔειν ἐν κύκλῳ τεῖχος según se pasan los tres puertos, iba en círculo una muralla que partía del mar Pl.Criti.117e, ὅπως μὴ διὰ τῶν ὁδῶν φανεροὶ ὦσιν ἰόντες Th.2.3, διὰ τῶν βαθυτέρων τῆς γῆς ἰόντος del sol, Cleom.1.4.206, πέλεκυς ... ὅς τ' εἶσιν διὰ δουρός hacha que penetra en la madera, Il.3.61, c. gen. ἰὼν πολέος πεδίοιο yendo por un gran llano, Il.5.597, c. part. ἠΰτε ἔθνεα εἶσι μελισσάων ἁδινάων ... πέτρης ἐκ γλαφυρῆς ... ἐρχομενάων como van los apretados enjambres de abejas saliendo de la oquedad de una roca, Il.2.87, c. adv. ἐγγὺς ἰών acercándose Tyrt.7.29, ἆσσον ἴμεν Mosch.l.c.
fig., de la palabra extenderse φάτις εἶσιν ἅμ' ἠελίῳ ἀνιόντι tan pronto amanezca se extenderá la noticia, Od.23.362.

2 expr. la dirección ‘hacia’ ir a, dirigirse a c. adv., giro prep. o ac. de direcc. οἴκαδ' ἴμεν Il.1.170, 17.155, νῦν δ' εἶμι Φθίηνδ' Il.1.169, ἴσαν πρὸς Ὄλυμπον ἀγαλλόμεναι ὀπὶ καλῇ Hes.Th.68, cf. Il.1.494, ἴθι πρὸς τὸν μύρμηκα LXX Pr.6.6, ἴομεν ἐς Σαλαμῖνα μαχησόμενοι vayamos a Salamina a luchar Sol.l.c., ᾔεσσαν εἰς ἀγορήν Xenoph.3.3, εἰς πάσας τὰς πόλεις ἰέναι D.S.11.2, c. part. de fut. αὐτὴ ... Ἑλένην καλέουσ' ἴε y ella fue a llamar a Helena, Il.3.383, εἶμι γὰρ ὀψομένη πολυφόρβου πείρατα γαίης, Ὠκεανόν τε Il.14.200, εἶμι δὴ πρὸς Σέξτον τὸν φιλόσοφον μαθησόμενος, ἃ οὔπω οἶδα me dirijo a casa del filósofo Sexto para aprender lo que todavía no sé Philostr.VS 557, c. ac. de direcc. εὖτ' ἂν ἴῃ Χαρίτων χορὸν ἱμερόεντα Od.18.194, frec. c. valor de fut. ἢ τάχα καὶ δαλῷ βεβλημένος εἶσθα θύραζε o pronto te irás fuera golpeado con un tizón, Od.19.69, cf. Il.1.426, ὕστερον εἶσθα θοὰς ἐπὶ νῆας Il.10.450, cf. 18.280, πρὸς Ὄλυμπον ἀπὸ χθονὸς ... ἴτον irán desde la tierra hasta el Olimpo Hes.Op.199, ἐπὶ δαῖτας ἴασιν irán al banquete Pl.Smp.174b, ἐπ' ἄλλην πόλιν ἴασιν Lys.2.22, ἐπὶ τὸ σᾶμα εἶτι SEG 9.72.57 (Cirene IV a.C.), εἶμι δ' ἐς αὐγὰς ἠελίου ascenderé hacia los rayos del sol A.R.4.1744, οὐκ εἶ σύ τ' οἴκους ...; ¿no irás tú al palacio? S.OT 637
c. dat. ὅτι νόστιμος εἶμι τοκῆι porque regresaré al padre Nonn.Par.Eu.Io.16.10.

3 c. ac. int. recorrer οἱ δ' ἴσαν ἐκβάντες λείην ὁδόν y ellos tras desembarcar recorrían un camino llano, Od.10.103, πρέπει σε φερτάταν ἴμεν ὁδόν B.19.12, ὀρθὰν κέλευθον ἰὼν τὸ πρίν Pi.P.11.39, (ὁ ἥλιος) ἰὼν τὸ μέσον τοῦ οὐρανοῦ Hdt.2.25, cf. 26, ἴθι τὴν ὀρεινήν recorre el camino de la montaña X.Cyr.2.4.22, πάντα δ' ὁδὸν μίαν εἶσι todas las cosas recorren un único camino Opp.H.1.420
fig. ἄδικον ὁδὸν ἰόντων marchando por el camino de la injusticia Th.3.64.

4 c. suj. de líquidos, humores salir, fluir οὖρα δὲ τούτοισιν ᾔει πολλὰ παχέα la orina les salía a éstos en abundancia espesa Hp.Epid.1.10, τὰ μέντοι ... ὑγρὰ καὶ ἀφρώδεα πολλὰ ἀπὸ κεφαλῆς ᾔει Hp.Epid.3.13, τὰ ὕστατα οὐδὲ ἐπιμήνια ᾔει Hp.Epid.2.2.17, cf. 5.12, (ἀποστάσιες) ἢν ἴωσιν ᾗ δεῖ Hp.Epid.2.3.8, ἢν ... τὰ ἀπὸ τοῦ πλεύμονος ἴῃ ὁποῖα δεῖ Hp.Acut.12, ὅταν δ' ἐς ὀφθαλμοὺς ῥεῦμα ἴῃ Hp.Loc.Hom.13, ἢν μὲν ὦν ἀπὸ κεφαλῆς (αἷμα) ἴῃ Aret.SA 2.2.2.

5 c. sent. temp. prolongarse ἢν δὲ ἐς μῆκος ἡ νοῦσος ἴῃ y si la afección se prolonga Aret.CA 1.1.8.

II usos fig., sin mov. real

1 ir frec. c. trad. contextual ἰόντες ἐς τὰς τιμάς accediendo a los honores Democr.B 254, ἐπὶ τοῦτον δὲ τὸν λόγον εἶμι πρῶτον pasaré en primer lugar a este tema Gorg.B 11a.6, cf. Th.2.36, ὅστις δὲ ἰὼν ἐπὶ τὸν πλησίον κακῶς ποιήσων δειμαίνει quien dirigiéndose al prójimo para hacerle mal siente temor Antipho Soph.B 58, θύειν δ' ὅταν ἐπὶ νοῦν ἴῃ τινί cuando a uno se le ocurra hacer un sacrificio Pl.Lg.909d, ψυχῆς πείρατα ἰὼν οὐκ ἂν ἐξεύροιο Heraclit.B 45, (Χρόνος) ἰὼν πόρσω transcurriendo (el tiempo) Pi.O.10.55, ἀλλ' ἡ μὲν ἡμῶν μοῖρ' ὅποιπερ εἶσ' ἴτω vaya mi destino a donde tenga que ir, e.d., que mi destino siga su camino S.OT 1458, ἴτω κλαγγὰ τὸν ... Ἀπόλλω S.Tr.208, cf. Ar.Au.856, ἰόντες τε οἱ ἄνθρωποι ἐς τοὺς πολέμους cuando los hombres se lanzan a las guerras Th.1.78, ἐς τὰ παραγγελλόμενα ἰόντας obedeciendo a las consignas Th.1.121, τοῦτο μὲν ἴτω ὅπῃ τῷ θεῷ φίλον vaya esto por donde dios quiera Pl.Ap.19a, ἐκ τοῦ αἵματος εἰς τὴν γονὴν ἰέναι transformarse de sangre en semen Arist.PA 651b14, ἴθι ἀμεταστρεπτὶ πρὸς τὰς δυνάμεις αὐτοῦ Ph.1.290, ἐπὶ τὰς τέχνας ἁπάσας ἴθι καὶ σκόπει ve y atiende a todas las artes Gal.3.173, εἶμι δὲ ἐπ' αὐτὰς πάλιν τὰς πράξεις volveré a los hechos mismos Aristid.Or.1.151, οὗτος ἂν ἐγγύτατα ἴοι τοῦ γνῶναι ἕκαστον (εἰδῶν) ése sería el que más se acercaría a conocer cada una (de las ideas) Iambl.Protr.13.

2 frases hechas διὰ δίκης ἰέναι πατρί querellarse con el padre S.Ant.742, αὐτοῖς διὰ φιλίας ἰέναι hacer amistad con ellos X.An.3.2.8, διὰ μάχης ἰέναι τοῖς πολεμίοις entrar en combate con los enemigos Plu.Pel.20, ἰέναι ἐς τὴν ξυμμαχίαν hacer la alianza Th.5.30, ἰέναι ἐς λόγους entablar conversaciones Th.3.80, ἐς χεῖρας ... ἰέναι σφίσι llegar a las manos con ellos Th.2.81, παρὰ τὸν ἄνδρα ἰέναι ir junto al marido, e.e., copular con el marido Hp.Mul.2.119, 128, πρὸς τὴν κρίσιν ἰέναι τὴν νοῦσον hacer crisis la enfermedad Hp.Prog.11, πρὸς τοῦτον ἰέναι τὸν κίνδυνον afrontar ese riesgo Plb.11.31.7.

III expr. acercamiento desde el punto de vista del que habla

1 venir οὐδέ μιν οἴω νῦν ἰέναι y no creo que venga ahora, Il.17.710, ἤδη γὰρ τρίτον ἐστὶν ἔτος, τάχα δ' εἶσι τέταρτον pues ya es el tercer año y pronto vendrá el cuarto, Od.2.89, δεῦρ' ἴθι Il.3.390, Men.Pc.518, ἴτ' venid S.OT 1413, καί μοι δεῦρ' ἴτε presentaos a mí dicho de los testigos de un juicio, Lys.7.10, ὧδ' ἴθι, Κισσαίθα Theoc.1.151, νέφος ... ἰὸν κατὰ πόντον nube que viene por el mar, Il.4.278, c. ac. de direcc. πολλοὶ ἴσαν ἀνέρες ἡμέτερον δῶ Od.1.176, ἴθι μοι δόμον, οἰκέτα Io Trag.14, c. compl. indic. la procedencia χαλεποῦ γὰρ ἐκ πνεύματος εἶσι χειμών de un fuerte viento viene una tempestad A.Supp.167, καί κεν ἀπ' οὐρανόθεν ... Δημήτηρ ... ἴοι Orph.L.243, Πνεῦμά θ' ὃ πατρόθεν εἶσι Gr.Naz.M.37.1017A.

2 llegar βάλλον ἀπ' αὐτάων δηΐους ὑπὸ τεῖχος ἰόντας disparaban desde ellas (las almenas) contra los enemigos que llegaban bajo la muralla, Il.12.264, τοῦ δὲ θεάτρου πληρωθέντος αὐτὸς ὁ Φίλιππος ᾔει λευκὸν ἔχων ἱμάτιον D.S.16.93.

IV usos sin su primitivo valor semántico

1 como verbo auxiliar en perífr. c. part. fut. ir a ἀναβήσομαι δὲ ἐς τὸν κατ' ἀρχὰς ἤια λέξων λόγον retrocederé hasta el asunto que iba a tratar al comienzo Hdt.4.82, οὐκ εἶ ξυνέρξων ...; ¿no irás en su ayuda? S.Tr.83, ὅταν ἀριθμήσων ἴῃ ὁ ἀριθμητικός Pl.Tht.198e, ᾖα τὰς ἐφεξῆς (πονηρίας) ἐρῶν Pl.R.449a, cf. 562c, Alex.129.17, εἶμι γὰρ αὐτοῦ δηλώσων ἔργον I.BI 6.199, εἴ τις ἱστορίαν γράψων ἴοι Luc.Hist.Cons.39, cf. Philostr.VS 557.

2 imperat. ἴθι, ἴτε ¡ea!, ¡venga! acompañando a otro imperat. o subj. voluntativo ἴθι ἐξηγέο αὐτός ¡ea! explica tú mismo Hdt.3.72, ἴθι καὶ πειρῶ Hdt.8.57, ἴθ', ἐγκόνει, σύγκαμνε S.Ai.988, cf. 1003, ἴθι δὴ ... ἀναλογισώμεθα τὰ ὡμολογημένα ἡμῖν Pl.Prt.332d, cf. X.Mem.1.6.4, ἴθι πέραινε σύ Ar.Ra.1170, cf. Nu.237, ἴθι δὴ λαβέ D.40.19, ἴθι ... παρόξυνε δὲ καὶ τὸν φίλον σου LXX Pr.6.3, ἴθι ... γένναιε, τόλμα καὶ δέδιθι μηδέν Plu.2.319c, ἀλλ' ἴτε, νεύσατε τὰν ἀδόκητον χάριν S.OC 248, ἴτε δή, ... ἀκούσωμεν ... Pl.Lg.797d
ἴτω ¡bien está!, ¡que le vaya bien! ἴτω· ποήσω, πᾶσαν αἰσχύνην ἀφείς ¡bien está! actuaré dejando a un lado todo pudor S.Ph.120, ἴτω· τί μοι ζῆν κέρδος; ¡ea! ¿qué valor tiene para mí la vida? E.Med.798, cf. 819, Ar.Ra.1378.

3 en part. acompañando a otro verbo gener. en imperat. ἐξάγγελλ' ἰών ve y anuncia S.OC 1393, cf. Ant.768, ὅσην κατ' αὐτῶν ὕβριν ἐκτείσαιτ' ἰών S.Ai.304, οὐ μὴ προσοίσεις χεῖρα, βακχεύσεις δ' ἰών ...; ¿es que vas a ponerme la mano encima y no te irás a hacer de bacante ...? E.Ba.343.
• DMic.: i-jo-te.
• Etimología: Pres. rad. *ei/*i-, cf. lat. eo/imus, ai. émi/imás, etc.