ξιφηφόρος, -ον–/+
que porta una espada 
      ἐγὼ ἴδον τὴν μέγιστην θεὸν καταλιποῦσαν τὸν πόλον τὸν οὐράνιον, ἐπὶ γῆς γυμνοσάνδαλον, ξιφηφόρονyo he visto a la más grande diosa abandonar el polo celestial, descalza sobre la tierra, portando una espada P IV 2481


