ἔννοια, -ας, ἡ
• Alolema(s): -ίη Luc.Syr.D.2


I 1intención, propósito ἱκετεύετε ... Ἥρας τὴν ἔννοιαν ἐν ταὐτῷ μένειν E.Hel.1026, μηδ' ἂν θελῆσαι μηδ' ἂν ἔννοιαν λαβεῖν que ni quise ni tuve la intención E.Hipp.1027, de un testador χρῆ θεωρεῖν αὐτοῦ τὴν ἔννοιαν ἐκ τούτων τῶν ἔργων Is.1.13.

2 pensamiento, idea τοῦτο ... ἀληθές τε καὶ ἄξιον ἐννοίας Pl.Lg.657a, κινοῦσα ἐν ἑαυτῇ τὴν ἔννοιαν Pl.R.524e, cf. Lg.834e
plu. ἔννοιαι pensamientos como imagen inteligible ἐν ταῖς περὶ τὸ ὂν ὄντως ἐννοίαις Pl.Phlb.59d, op. αἰσθήσεις Pl.Tht.191d, op. φαντασίαι y αἰσθήσεις Arist.MA 701b17, δοξαστικαὶ ἔννοιαι pensamientos que representan la opinión Epicur.Sent.[5] 24, ἐννοίαι πολύπλοκοι pensamientos retorcidos Luc.Gall.25, DMort.20.8, cf. D.H.Dem.39.3
consideración, reflexión τῶν παρόντων ἔννοια τῶν τε μελλόντων πρόνοια consideración del presente y previsión del futuro Gorg.B 11.11, regido por ciertos verbos como ἔχω, λαμβάνω: περὶ τοῦτ' ἔχειν ἔννοιαν reflexionar sobre eso Pl.Lg.769e, ἔννοιαν λαβεῖν concebir una idea op. al razonamiento discursivo, Pl.Phd.73c, εἰς ἔννοιαν λαμβάνειν considerar Thdt.H.Rel.3.10
c. ciertos verbos de mov. o asim. ἔ. αὐτῷ ἐμπίπτει le viene una idea X.An.3.1.13, ἔ. πολλοῖς ἐπεισῆλθεν ὡς ... a muchos les asaltó la idea de que Plu.2.585f, εἰς ἔννοιαν ἔρχεσθαι τῶν προειρημένων llegar a la idea de lo dicho anteriormente Plb.1.57.4, cf. Porph.Sent.32, ἐς ἔννοιαν ... ἀφικνεῖσθαι D.C.52.31.8, εἰς ἔννοιαν ἥκειν (τοῦ κακοῦ) Plot.1.8.3, cf. 6.2.3, εἰς ἔννοιαν αὐτοὺς ἄγειν τῆς τε τοῦ νικᾶν ἐλπίδος llevarlos a concebir la esperanza de vencer Plb.1.49.10, εἰς ἔννοιαν ἀγαγεῖν τῆς πράξεως Aristid.Quint.56.25
definido como ἔ. συντονία διανοίας Pl.Def.414a
ret. pensamiento op. la expresión formal, contenido ἡδονὴν ἐν λόγῳ αἱ μυθικαὶ τῶν ἐννοιῶν ποιοῦσι Hermog.Id.2.4 (p.330), cf. Prog.6.

3 gener. c. gen. obj. noción, concepto χρόνου ἔ. Pl.Ti.47a, cf. Plot.3.7.7, τοῦ καλοῦ ... ἔννοιαν ἔχειν tener el concepto del bien Arist.EN 1179b15, cf. Metaph.1073b12, κατὰ τὴν ἀθρόαν ἔννοιαν τοὺ σώματος conforme a la noción integral del cuerpo Epicur.Ep.[2] 69, cf. Phld.Ir.45.26, ἄλλων γενῶν οὐδεμίαν ... ἔννοιαν εἶχον Aristox.Harm.6.9, θεῶν ... ἐννοίην λαβεῖν Luc.Syr.D.2, ἡ τῶν ἀριθμῶν ἔννοια S.E.M.7.101, τοῦ ἀθανάτου Origenes Cels.4.61, ψιλὴ ἔ. la mera noción Simp.in Ph.18.1, κοιναὶ ἔννοιαι nociones comunes, e.e., axiomas Euc.Comm.tít.
esp. plu., en fil. estoica, concebidos en su aspecto dinámico conceptos comunes Chrysipp.Stoic.2.154, 3.51, Plu.2.1058f, Origenes Cels.1.4, 4.84, περὶ τὰς νοήσεις, ἃς ἐναποκειμένας μὲν ἐννοίας καλοῦσι sobre las cogniciones que (los estoicos) llaman nociones inactivas Plu.2.961c.

4 del conjunto de ideas de una persona o colectividad opinión, creencia ἡ κοινὴ ἔ. la creencia común Plb.10.27.8, Plot.6.5.1.

5 lingüíst. sentido, significado πρὸς τὴν τοῦ Ῥωμαϊκοῦ ῥήματος ἔννοιαν κομψευόμενος D.C.69.21.2, διπλῆ ... ἔννοια ref. la palabra λόγος Basil.M.31.477A, ταὐτὸν τούτῳ φάσκων τήν τε ἔννοιαν τὴν αἰσχρὰν ἀπέφυγε diciendo lo mismo eludió el sentido obsceno Sch.E.Ph.18, π[ν](ευματ)ικὴν ἔννοιαν sentido espiritual Origenes Pasch.40.32, cf. Gr.Nyss.V.Mos.6.19
como def. lingüíst. significado πάσῃ λέξει παρέπονται δύο λόγοι, ὅ τε περὶ τῆς ἐννοίας καὶ ὁ περὶ τοῦ σχήματος τῆς φωνῆς A.D.Adu.119.1, cf. Thdt.Is.3.581, ψυχικὴ ἔννοια significado modal del que carece el participio, A.D.Synt.208.8, Eust.661.64.

II 1potencia o facultad de pensar, inteligencia, entendimiento οἱ θεοὶ ... ἑκάστοις ... ἔννοιαν ἐμποιοῦσιν los dioses inspiran a cada uno la facultad de pensar Isoc.5.150, ἐννοίᾳ προσχεῖν Clem.Al.Ex.Thdot.41.

2 sensatez, buen sentido παρὰ τὴν ἔννοιαν contra el buen sentido Plu.2.1077d, en plu. τὰς ἐννοίας ἀπολώλεκεν han perdido la sensatez Gr.Thaum.Pan.Or.6.44.

III personif. ἡ Ἐ. Ennoia o Pensamiento eón femenino pareja de Βυθός ‘Abismo’, Iren.Lugd.Haer.1.1.1.