διαθήκη, -ης, ἡ
• Alolema(s): dór. IMaff.31.4.7 (Tera III a.C.)


I disposición física del organismo τοῦ σώματος δ. Democr.B 9.

II 1sg. y plu. disposición testamentaria, testamento διαθήκην διαθέσθαι disponer por testamento Pl.Lg.922c, 923e, διαθήκην γράφειν redactar un testamento Pl.Lg.923c, Is.6.27, διαθήκας γράφειν Hyp.Ath.18, οὐδενὶ ἐν διαθήκῃ γράφει δόσιν οὐδεμίαν Is.6.28, διαθήκην καταλιπεῖν dejar testamento Isoc.19.47, cf. Plb.4.87.7, AP 11.168 (Antiphan.), διαθήκην σφραγίσαι sellar un testamento Heph.Astr.App.2.1, ποιήσασθαι διαθήκην hacer testamento Iust.Nou.115.3.9, τῆς δ' ἐπικλήρου τὴν διαθήκην ἀδικεῖς Ar.V.589, cf. 584, διαθήκην τινὰ παρανέγνωσαν Plb.15.25.3, τὴν ... διαθήκην ἐκεῖ θέσθαι depositar allí el testamento D.S.20.81, ἐν διαθήκαις αὑτὸν τῶν ἰδίων ἔγραφε κληρονόμον AP 11.171 (Lucill.), ἐν αἷς ἔθετο διαθήκαις IIasos 392.3 (imper.), ταῦθ' αἱ διαθῆκαι διασαφοῦσιν Macho 81, ὁπόσα αἱ διαθῆκαι διηγόρευον I.AI 17.322, διαθήκης ἀναγνωσθείσης IG 5(2).274.7 (Mantinea II a.C.?)
κατὰ διαθήκην o διαθήκας de acuerdo con el testamento D.27.13, IMaff.l.c., OGI 753.8 (Hierápolis Castabala I a./d.C.), IMaced.11 (Elimea II d.C.), IG 7.3426.14 (III d.C.), POxy.3756.5 (IV d.C.), ἐκ διαθήκης κληρονόμοι γενόμεναι Mitteis Chr.89.30 (II d.C.), διαθῆκαι ... ψευδεῖς Arist.Pr.950b7, κεκυρωμένη δ. testamento legitimado, Ep.Gal.3.15, δευτέρα δ. un segundo testamento, PWash.Univ.13.4 (II d.C.), δ. Ῥωμαική BGU 1113.5 (I a.C.), SB 13129.3 (I d.C.), ἐνέδραι διαθηκῶν Longin.44.9
αἱ Διαθῆκαι Los Testamentos tít. de una obra de Laón, Stob.4.55.5
ref. a las Sagradas Escrituras, Antiguo y Nuevo Testamento (v. 2) ταῖς θεοπνεύστοις γραφαῖς διττῶν διαθηκῶν Amph.Seleuc.186, ἐπὶ τῇ ἀναγνώσει τῆς παλαιᾶς διαθήκης 2Ep.Cor.3.14, cf. Clem.Al.Strom.3.6.54, ἡ καινὴ δ. Origenes Io.2.33, Eus.E.Th.2.9.

2 acuerdo, trato, tratado ἢν μὴ διάθωνταί γ' οἵδε διαθήκην ἐμοί Ar.Au.439, ἐπιτελεῖσθαι ... διαθήκας D.S.12.13, εἴδη μὲν διαθήκης ἐστὶ πάμπολλα Ph.1.587
en el AT y NT alianza de Dios c. Israel y el pueblo judío καὶ στήσω τὴν διαθήκην μου πρὸς σέ LXX Ge.6.18, cf. De.5.2, καὶ λαβὼν τὸ βιβλίον τῆς διαθήκης LXX Ex.24.7, τοῦτο γάρ ἐστιν τὸ αἷμά μου τῆς διαθήκης Eu.Matt.26.28, διαθήσομαι τῷ οἴκῳ Ισραηλ ... διαθήκην καινήν (entendido luego como prefiguración del Nuevo Testamento), LXX Ie.38.31, cf. Eu.Luc.22.20, Ep.Hebr.9.15
entre autores crist. ref. tb. a la alianza del hombre c. el diablo ἡ πρὸς αὐτὸν ... δ. la alianza con él (Satanás), Cyr.H.Myst.1.9, πρὸς τὰ εἴδωλα Thdt.Is.10.99.

III medic. n. de un colirio cuya receta estaba depositada en un templo, Aët.7.117.