Ἄρχων, -ωνος, ὁ
Arcón
1 hijo de Clinias de Pala, general macedonio bajo Alejandro, D.S.18.3, Arr.Ind.18.3.
2 hermano de Jenarco, noble aqueo de Egina (II a.C.), Plb.22.10.8, 29.25.6.
ὅπλων ἄ. op. προστάτης χθονόςE.IA 374,
τῆς στρατιᾶςTh.3.30,
τῆς δυνάμεωςLXX Id.4.2, cf. X.Cyr.7.5.5, cf. Gorg.B 11a.32, Plb.1.8.3, 1.9.1.
μήτε στρατηγῷ, μήτε ἄλλῳ ἄρχοντιX.Mem.2.2.11, cf. Cyr.2.1.11,
τῶν μηχανῶν καὶ τῶν σκευοφόρων καὶ τῶν ἁρμαμαξῶνX.Cyr.6.3.8,
ἄρχοντες τῆς φρουρᾶςAen.Tact.11.14, cf. Plb.9.17.3,
op. ἐπιβάταιTh.6.32.
νεόςHdt.5.33,
δώδεκα τριήρεις καὶ ἄ. αὐτῶνX.HG 7.4.12, cf. Plb.30.9.8, 9
τῶν νεῶνTh.1.57,
τοῦ ναυτικοῦTh.7.39, cf. Plb.27.7.14.
τῆσδε γῆςA.A.1583, cf. Pers.36, E.HF 38,
ἈσίαςA.Pers.73,
ἄρχοντί τ' ἄρχων ... στήσομαιA.Th.674,
ἄρχοντές εἰσινde los Atridas S.Ai.668, pero de Áyax
αὐτὸς ἄρχωνjefe por sí mismo, e.e. autónomo S.Ai.1234,
βασιλεῖς καὶ ἄρχοντας τοὺς τὰ σκῆπτρα ἔχονταςX.Mem.3.9.10, cf. LXX Ps.2.2, Eu.Matt.20.25, de los dioses, Pl.Plt.271d, de Jesucristo
ὁ ἄ. τῶν βασιλέων τῆς γῆςApoc.1.5, esp. de demonios y poderes malignos
ἄ. τοῦ κόσμου τούτουpríncipe de este mundo de Satanás Eu.Io.16.12,
δαιμονίωνEu.Matt.9.34
τὸν ἄρχοντα καὶ δημιουργὸν τῆς ὕλης λέγειHippol.Haer.5.17.7, entre los maniqueos, Hegemon.Arch.8 (p.12.3f).
νόμῳ καὶ ἄρχοντι ... εἴκειν κόσμιονDemocr.B 47, cf. Pl.Lg.715c
ἄ. ἄνθρωποςop.
ἄ. νόμοςArist.EN 1134b1,
τὸν ἄρχοντα δεῖ ἔχειν πρὸς μὲν τοὺς καιροὺς λογισμόνDemocr.B 302, cf. B 266,
πολίτου καὶ ἄρχοντος τὴν αὐτὴν ἀρετὴν εἶναί φαμεν καὶ τοῦ ἀρίστου ἀνδρόςArist.Pol.1333a11, como propio de las ciudades
ἀρχόντων τῆς πόλεως ἀκούεινThrasym.B 1, cf. E.IA 375
ἄ. εἰσι οἱ βουκόλοι τῶν βοῶν, καὶ οἱ ἱπποφορβοὶ τῶν ἵππωνX.Cyr.1.1.2
πάντων ἄ.Pl.Lg.875d.
ἰδιώτηςSol.Lg.22, X.Cyr.1.6.20, Arist.Pol.1300b21, cf. SIG 672.16 (Atalea Délfica II a.C.),
ἀόριστος ἄ.magistrado con funciones no específicas (op. a los que tienen funciones definidas) Arist.Pol.1275b14
ΒοιωτάρχαιX.HG 7.3.5,
ἄ. ΒοιωτύςIG 7.254.1 (III a.C.), en Delfos SIG 295.18 (IV a.C.), en Delos ID 354.2 (III a.C.), de los magistrados de las ciu. de la liga aquea, Plb.5.1.6, prob. entre los locros epicefirios SEG 30.1172 (IV a.C.), en Epidauro, Arist.Pol.1301b25, frec. de los magistrados espartanos, Hdt.3.46, cf. 6.106, Arist.Pol.1266a8, 18, D.S.11.40, en estados ideales o utópicos
τοὺς δ' ἄρχοντας αἱρετοὺς ὑπὸ τοῦ δήμου εἶναι πάνταςHippod. en Arist.Pol.1268a11.
οἱ ἐννέα ἄρχοντεςTh.1.126bis, cf. 2.2,
πόλεις ... πρυτανεῖά τε ἔχουσας καὶ ἄρχονταςTh.2.15,
οἱ κληρωτοὶ καὶ οἱ χειροτονητοὶ ἄρχοντεςAeschin.3.29
εἰσι δὲ (ἐννέα ἄρχοντες) ἄρχων, βασιλεύς, πολέμαρχος καὶ θεσμοθέται ἕξ(los nueve arcontes) son: el arconte epónimo, el arconte rey, el polemarco y los seis tesmotetes Arist.Fr.412, cf. 413
Φ[ιλοκρ]ά[τ]ς ἄρχ[οντ]οςIG 13.4A.15 (V a.C.), Hdt.8.51, Th.5.25, X.HG 1.2.1, Arist.Ath.3.3
τῶν πόλεων ἄρχοντας καθιστάναιTh.4.132, cf. 6.93.
Ἀρτακάμαν ... τὸν τῆς μεγάλης Φρυγίας ἄρχονταX.Cyr.2.1.5, cf. Oec.4.6
σε ἄρχοντα τοῦ οἴκου κατέλιπεX.HG 3.1.25.