ἐντάφιος, -ον
• Alolema(s): ἐντοφ- SEG 50.1638.48 (Cirene IV a.C.)
• Prosodia: [ᾰ]


I usado en enterramientos, funerario κόσμοι D.H.2.67, δεσμοί Gr.Naz.M.36.405C, ἐσθής Hsch.H.Hom.12.5.16, στολή A.Thom.A 23.

II subst. τὸ ἐντάφιον

1 sudario ἐ. δὲ τοιοῦτον οὔτ' εὐρὼς οὔθ' ὁ πανδαμάτωρ ἀμαυρώσει χρόνος tal sudario ni el moho ni el todopoderoso tiempo destruirá Simon.26.4, κλέπτεσκεν ἀπ' ἐνταφίων τελαμῶνας robaba las vendas de los sudarios, AP 11.125, cf. Chrys.M.59.466
fig. καλὸν ἐ. ἡ τυραννίς Isoc.6.45, κάλλιστον ἐ. ἕξουσι τὸν ὑπὲρ τῆς πατρίδος θάνατον Plb.15.10.3, cf. Hld.1.8.3, ἐ. ἔνδοξον ἡ ἡγεμονία Charito 4.7.2, ὁ πλοῦτος δ' οὐκ ἐμὸν ἐ. AP 9.294 (Antiphil.).

2 tumba, sepulcro, sepultura τὸ ἐ. κατεσκεύασα IPrusa 64.8 (imper.), tb. en plu. πρὸς ἐντάφια τοῦ πατρός SEG 41.557.8 (Anfípolis IV a.C.).

3 sepelio, entierro λαμπρὸν ἐ. I.BI 6.184, ἐ. δ' ἔσχον SEG 26.1808 (heleníst.).

4 gasto funerario ὁ μὲν <ἀπέθανεν> οὐδ' ἐντάφια καταλιπών Plu.Fr.140, cf. Arist.27, Ael.VH 11.9, τὸ τῆς περιστολῆς ἐ. τοῦ πατρῴου σωματίου PLond.1708.205 (VI d.C.).

5 plu. exequias, funerales ἐ. δοῦναι νεκρῷ celebrar honras fúnebres en honor del difunto E.Hel.1404, ἐ. προπαρασκευασάμενος Is.8.38, cf. D.S.11.38, ὁ οἰκεῖος τῷ τελευτῶντι κατασκευαζέτω τὰ ἐ. Chrys.M.59.468.

6 plu. τὰ ἐντάφια (sc. ἱερά) ofrendas funerarias ἐ. χεροῖν φέρειν S.El.326, καλὰ μὲν οὖν ἐ. ταυτὶ τὰ ὅπλα Philostr.Im.2.9, ἐς ταύτην (πυράν) τὰ ἐ. ἐνεβλήθη D.C.74.5.4, με ... ὣς τεθνῶσαν ἐτείμεον ἐνταφίοισιν como difunta me honraban con ofrendas, ISmyrna 543.13 (imper.)
raro en sg. Philostr.Im.2.30, ἐ. οὐκ ἐνθήσει ... [ο]ὐδὲ ἕν SEG l.c.
fig. ἐ. δ' ἔσχον πολλὴν χάριν SEG 26.1808 (heleníst.), cf. IMetropolis 1.A.33 (II a.C.).