ἐμψυχόω
• Morfología: [perf. part. pas. ἐμψυχωμένος Didym.in Ps.cat.752, Cyr.Al.Ep. en ACO 1.1.1 (p.26.27), Phlp.in Ph.530.8, ἐνεψυχωμένος Hld.3.11.2]


1 tr. animar, dotar de alma a, infundir vida a ἐνεψύχωσε δ' ὁ γλύπτας τὸν λίθον animó el escultor la piedra, AP 9.774 (Glauc.), ἐμψυχοῦσα φάος πῦρ αἰθέρα κόσμους del alma Orac.Chald.51, τὸ ἐπίθυμα τὸ ἐμψυχοῦν τὸν Ἔρωτα PMag.4.1830, (ψυχαί) τὰ σώματα ἐμψυχοῦσιν Procl.in R.2.352, frec. crist., c. ac. y dat. ὁ ... ἄνευ σπέρματος ἐν τῇ Παρθένῳ ἐμψυχώσας ἑαυτῷ ναόν el que sin semilla ha dado vida en la Virgen a un templo para sí ref. a la Encarnación, Chrys.M.59.712, τεκμήριόν ἐστι τοῦ καὶ τὴν ψυχὴν αὐτὸν ἐμψυχῶσαι τῷ Ἀδάμ testimonio de esto es también que él infundió un alma a Adán Ammon.Io.317, c. ac. y dat. instrum. ὁ Θεὸς Λόγος ... ἐμψυχοῖ τὸ σῶμα Ath.Al.M.28.1261A, cf. Sopat.Rh.Tract.58.28, en v. pas. περὶ τοῦ πῶς ἐμψυχοῦται τὰ ἔμβρυα acerca de cómo reciben la vida los embriones Porph.Gaur.tít., τὰ ... νεκρὰ σώματα Zos.Alch.252.5, cf. Comarius 296.7, τοῦ Μωυσέως ἡ ῥάβδος ... ἐμψυχουμένη καὶ ὄφις γινομένη Epiph.Const.Haer.9.3.4, ἡ ψυχή ... ὡς ἂν ἐμψυχουμένη ... ὑπὸ τοῦ Λόγου Clem.Al.Ex.Thdot.27
part. perf. pas. animado, dotado de alma ἐδεσμάτων ... τῶν ἐνεψυχωμένων ἀπέχεται Hld.l.c., τῆς ἐμψυχωμένης (σαρκός) ψυχῇ λογικῇ Didym.l.c., cf. Cyr.Al.l.c., Phlp.l.c.