ἐγκεντέω


1 introducir un objeto punzante, bot. injertar introduciendo una púa en una planta, c. dat. ἐγκεντεῖν καὶ ἐμβάλλειν φυτῷ τινὶ κλαδίσκον ἀλλοίου φυτοῦ Eust.1308.62.

2 fig. hundir el puñal en, acabar con ὑμεῖς δὲ τοσοῦτοι ζηλωταὶ πορνοκτόνοι, οὐ σωμάτων πορνείαν, ἀλλὰ ψυχῶν ἐγκεντήσαντες Gr.Naz.M.35.928C.