ἐγκαλλωπίζομαι


1 presumir ante alguien, c. dat. de pers. καλοῖς κἀγαθοῖς ἀνδράσιν ἐγκαλλωπίσασθαι alardear ante los hombres buenos y honrados Plu.2.85c, οὐ παύσῃ ἐγκαλλωπιζόμενος ἡμῖν; Socrates en Ael.VH 9.35, ὑμῖν ... ἐγκαλλωπίζεται ... ὁ βασιλεύς Them.Or.4.57d, τοῖς ἀκολούθοις Basil.Eunom.516C, cf. Origenes Cels.3.53, sin dat. ἵνα μὴ ἐγκαλλωπίζεσθαι ... δοκῇ Ph.2.28
c. dat. instrum. de cosa o abstr. hacer gala de, alardear de τοῖς αἰσχροῖς Plu.Ant.36, βωμολοχίαις τε καὶ γλίσχραις ἐλπίσιν Agath.1.13.6, ταῖς περιστάσεσι Arr.Epict.3.22.59
c. dat. de pers. e instrum. ταῖς τε φίλαις ἐνεκαλλωπίζετο τῇ ... ἀξιώσει alardeaba ante las amigas de la distinción I.AI 18.73.

2 adornarse, embellecerse c. dat. instrum. τῇ πλοκῇ τῶν ... στεφάνων Gr.Nyss.Hom.in Cant.154.4, fig. τοῖς ἐναντίοις ἐγκαλλωπίζεται se adorna con las adversidades Gr.Naz.M.35.1241A.