ἀκοσμέω


transgredir, quebrantar la ley S.Ant.730, Ph.387, Lys.14.13, D.24.92, Arist.Ath.3.6, Pl.Lg.764b, 784d, Isoc.7.42
comportarse indebidamente, alborotar esp. en santuarios, festivales o ceremonias relig. ἐχέτωσαν ἐξουσίαν κωλύειν τὸν ἀκοσμοῦντα IG 9(2).1109.26 (Magnesia de Tesalia II a.C.), cf. SEG 30.61A.32 (Atenas IV a.C.), IG 5(1).1390.39 (Andania I a.C.), ἐπιφέρων τῷ ἀκοσμοῦντι ἢ θορυβοῦντι τὸν θύρσον τοῦ θεοῦ IG 22.1368.137, cf. 73 (II d.C.), c. ac. int. ἄν τίς τι ἀκοσμι IG 13.82.25 (V a.C.)
en la Asamblea (Σκύθαι) οἷς ἐπέταττον ἀνείργειν τοὺς ἀκοσμοῦντας Poll.8.131, αἱ κατὰ τὰς ὁδοὺς ἀκοσμοῦσαι γυναῖκες Hyp.Fr.14, cf. Poll.8.112.