ἀθορύβητος, -ον


no turbado sup. subst. τὸ ἀθορυβητότατον X.Ages.6.7, ψυχὴν ἀθορύβητον ἔχειν Eust.Op.254.48
ac. adv. ἀθορύβητα sin estorbo, sin molestias μέλπειν Eust.Op.52.67.