εἰσχέω
• Alolema(s): ἐσ- Il.21.610, Hdt.4.2, E.Cyc.389, Thasos 10.8 (IV a.C.)
• Morfología: [aor. ind. 3a plu. ἐσέχυντο Il.l.c.]


I tr., de líquidos verter λευκὸν ... γάλα E.l.c., ἀμβροσίαν Autoclides 1, c. εἰς y ac. de lugar ἐσχέαντες (τὸ γάλα) ἐς ξύλινα ἀγγήια Hdt.l.c.

II intr. en v. med.-pas.

1 c. suj. de líquidos verterse, desembocar c. εἰς y ac. de lugar τὸ ὕδωρ ... τὸ εἰς τὴν θάλατταν εἰσχεόμενον ref. al Nilo, Aristid.Or.36.32, cf. D.S.1.32.4, Hld.5.17.2
fig., c. otros suj. no líquidos c. εἰς y ac. de lugar εἰς αὐτὸν ἑστῶτα ψυχὴν ἔξωθεν οἷον ... εἰσχυθεῖσαν Plot.5.1.2, διὰ τῆς ἀκοῆς εἰσεχεῖτο τὰ φοβηρά el terror se vertió a través del oído Gr.Nyss.V.Mos.21.2
desaguar διῶρυξ εἰς ὃν εἰσχεῖτα[ι] ὁ κλῆρ[ος PRyl.154.18 (I d.C.).

2 de pers. precipitarse, irrumpir c. constr. de lugar o dat. τῇ δὴ ἐσεχέοντο οἱ Ἕλληνες Hdt.9.70, cf. Aristid.Or.3.247, ἐς πόλιν Il.l.c., κατ' αὐτὰς ... πύλας Il.12.470, ὑπὲρ δὲ τῶν ἐρειφθέντων I.BI 4.20, τοῖς στενωποῖς I.BI 6.404.