εἰσελαύνω
• Alolema(s): ἐσ- Arr.Ind.13.4, D.C.40.29.2, Procop.Vand.1.20.1, Goth.1.7.35


I tr.

1 dirigir, conducir, guiar adentro anim. o un vehículo ἵππους δ' εἰσελάσαντες ἐπὶ πρύμνῃσι μάχοντο y dirigiendo sus carros dentro (del campamento aqueo) luchaban junto a las popas, Il.15.385, πρῶτος εἰσελαύνει τὸν ἵππον dentro de la falange enemiga, D.H.6.12, εἰς τὸ σπήλαιον ... τὰς οἶς Aristid.Or.53.1, τὴν θήλειαν ... κόπτων ὁ ἄρρην εἰσελαύνει πρὸς τὰ ᾠὰ καὶ τοὺς νεοττούς a golpe de pico el macho conduce a la hembra hacia los huevos y el nido Plu.2.962e, c. el ac. sobreentendido por cont. ἔνθ' οἵ γ' εἰσέλασαν hacia allí dentro (del puerto) guiaron (la nave) Od.13.113
fig. empujar οὓς ... εἰς τῶν ἀσεβῶν ἀνήλιον χῶρον εἰσελαύνοντες empujándolos (a los virtuosos) a la región sin sol de los impíos Ph.1.676, εἰς τὸν ἀσάλευτον τοῦ Χριστοῦ λιμένα τὸ σκάφος ἡμῶν εἰσελάσαι Pall.Sued.Ep.3
en cont. agon. conducir (el carro) manteniéndolo dentro de ὥσπερ ἐν ταῖς ἱπποδρομίαις εἰς τὸν τοῦ πράγματος αὐτὸν δρόμον εἰσελαύνετε mantenedlo dentro del límite propio del tema como en las carreras de caballos Aeschin.1.176, cf. 3.206.

2 de mercancías importar prob. ref. anim. o vehículos, op. ἐξελαύνω: ἅ τε κατὰ γῆν εἰσάγῃ ἢ εἰσελαύνῃ ἢ εἰσκομίζῃ SEG 39.1180.45 (Éfeso I a.C.).

II intr.

1 náut. entrar con la nave en c. ac. de direcc. ἐρημαίης νήσου λιμέν' εἰσελάσαντες A.R.2.672, ἐρετμοῖς εἰσέλασαν ποταμοῖο μέγαν ῥόον A.R.2.1265.

2 milit. entrar en una ciudad conquistada, e.e. tomarla Κύρος ... εἰσήλασεν εἰς τὴν πόλιν X.An.1.2.26, Καπελιανὸς ... ἐς τὴν Καρχηδόνα Hdn.7.9.9, cf. Procop.ll.cc.

3 hacer la entrada triunfal de un vencedor: en la guerra Δημάρατος ... ᾐτήσατο ἐν ὀρθῇ τῇ τιάρᾳ εἰς Σάρδεις εἰσελάσαι Phylarch.22, cf. Plu.Them.29, en competiciones atléticas ὅσοι δ' ἂν νικήσαντες [τοὺ]ς στεφανίτας ἀγῶνας εἰσελαύνωσιν εἰς τὴμ πόλιν Anadolu 9.1965.38.47 (Teos III/II a.C.), εἰς τὰς Ἀθήνας Ael.VH 12.58, frec. en Roma εἰσελάσας τεθρίππῳ πρῶτος ὑπάτων Plu.Publ.9, cf. D.C.49.15.1, Them.Or.13.179b, ἐπεχείρησεν ἐλεφάντων ἅρματι τεττάρων ἐπιβὰς εἰσελαύνειν Plu.Pomp.14, ψηφισαμένης δὲ τῆς συγκλήτου μόνῳ Μαρκέλλῳ θρίαμβον, εἰσήλαυνε Plu.Marc.8, cf. Cic.22
c. ac. int. τοὺς δὲ μέλλοντας εἰσελαύνειν θρίαμβον Plu.Cat.Mi.31, cf. Mar.12
fig., ref. a la muerte y al más allá, c. dat. εἰσελαύνουσα ἡ βασιλὶς τῇ πόλει ... ἐν σορῷ κεκαλυμμένη de un cortejo fúnebre, Gr.Nyss.Flacill.482.4
crist., ref. al cielo οἱ μὲν εἰσελάσαντες εἰς τὴν ἠγαπημένην τοῦ πατρὸς πόλιν Iust.Phil.Ep.Zen.et Ser.M.6.1200B, c. ac. de direcc. νῦν δὲ εἰσελαύνων οὐρανούς Clem.Al.Protr.12.121.

4 milit., de tropas ponerse en marcha contra una ciudad εἰσελαύνει μὲν Ἀντώνιος μετὰ τῆς δυνάμεως I.BI 4.650, εἰσελαύνειν μέλλοντας εἰς τὴν Συήνην τοὺς Πέρσας Hld.9.1.2
precipitarse contra εἰσελάσαι παραβόλως ... εἰς τοὺς περικεχυμένους Plb.10.3.5, cf. D.C.l.c., πρὸς τοὺς πολεμίους D.C.Epit.7.26.7.

5 gener. entrar ἐς τὸ ἕρκος de fieras, Arr.l.c., εἰς τὸ δόγμα τῶν βαπτιστῶν en una secta, Manes 11.3.