δολιόω
• Morfología: [impf. 3a plu. ἐδολιοῦσαν LXX Ps.5.10]


I tr.

1 engañar c. ac. de pers. y de rel. ὅσα δολιοῦσιν ὑμᾶς LXX Nu.25.18
abs. mentir ἀνὴρ δολιῶν Sm.Pr.26.19, c. dat. instrum. ταῖς γλώσσαις αὐτῶν ἐδολιοῦσαν LXX Ps.5.10.

2 astrol., fact. hacer traicionar τὰς φιλίας suj. los astros, Vett.Val.408.33.

II intr. en v. med. ser un traidor δολιοῦσθαι ἐν τοῖς δούλοις αὐτοῦ LXX Ps.104.25, τί ἐμηχανήσω ἢ ἐδολιώσω; Sch.S.Tr.412P.