διανήχομαι
• Morfología: [act. aor. part. διανήξας Call.Fr.399 (cód.), Meth.Sym. et Ann.M.18.373D]


1 c. ac. de extensión atravesar a nado πόρον τῆς θαλάττης Hellanic.111, Αἰγαῖον Call.l.c., πόντον Alex.Eph.SHell.38, τὸν ποταμόν D.C.45.31.1, cf. 65.19.2, 69.9.6
fig. διανήχεσθαι τὰ ἐν αὐτοῖς (βίβλοις) κύματα atravesar a nado el oleaje que hay en ellos (en los libros) Clem.Al.Strom.5.14.140, τὸ πέλαγος τῶν ἁγίων γραφῶν Seuerian.Inc.679, δ. τὸν βίον hacer la travesía de la vida Sch.Pi.O.6.176.

2 c. prep. y ac. de direcc. lanzarse a nado ἐπὶ τὰς τριήρεις D.S.14.102, πρὸς τὴν γῆν D.S.13.71, cf. Aesop.223, πρὸς τὴν πόλιν Plu.Luc.10, εἰς τὸν ποταμὸν I.AI 13.14
fig., de un sonido εἰς Ἀΐδαν κενεὰ διανήχεται ἀχώ prob. al atravesar el Aqueronte, Erinn.SHell.402
c. ac. obj., en aor. ganar a nado πρὸς λίμνην τινὰ ἐλθὼν διενήξατο αὐτήν D.C.41.39.2
abs. nadar κριὸν ... διανήχεσθαι Palaeph.30, ὡς γῇ προσέξων τὸ σῶμα καὶ διανηξόμενος Plu.2.1103e, cf. Aesop.30, διανηχομένων ... αὐτῶν mientras nadaban Ael.NA 6.15, fig. σωτηρίως ἐκ τοῦ παρθενικοῦ πελάγους Meth.l.c.
flotar μῆλον ... ἐν τοῖς ὕδασι Aristaenet.1.3.28.