βασκαίνω
• Morfología: [aor. ἐβάσκηνα CEG 455 (Amorgos VI a.C.), Hdn.2.4.5, Ael.VH 14.20, ἐβάσκανα Arist.Pr.926b4, Ep.Gal.3.1, en v. pas. ἐβασκάνθην Arist.Fr.347, Str.14.2.7]


1 echar mal de ojo c. ac., gener. de pers. νιν CEG l.c., ἵνα μὴ βασκάνῃς με Arist.Pr.l.c., αὑτὸν βάσκαινεν ... ἀνήρ un hombre se echó mal de ojo a sí mismo Euph.190v.G.
dar mal agüero ὁ (ἅρπασος) βασκα[ί]νει πύργον ἐ[γειρόμεν]ον Call.Fr.43.63
abs. ἐγὼ δὲ καὶ ὑπονοῶ τὸν μᾶλλον βασκήναντα Hld.4.5.4
en v. pas. ser objeto de mal de ojo ὡς μὴ βασκανθῶσι Arist.Fr.l.c., ὡς μὴ βασκανθῶ δέ, τρίς εἰς ἐμὸν ἔπτυσα κόλπον Theoc.6.39, cf. Plu.2.682a
fig. fascinar, hechizar c. ac. de pers. τίς ὑμᾶς ἐβάσκανεν; Ep.Gal.l.c., abs. τὰ δὲ τῆς ψυχῆς, ὧν ἐστι καὶ τὸ βασκαίνειν Plu.2.681d.

2 mirar con malos ojos, mirar con envidia, envidiar c. dat. de pers. τούτῳ D.20.24, οἱ γοῦν Σκιπίωνι βασκαίνοντες Plu.2.806a
c. dat. de pers. y gen. de abstr. envidiar a alguien por algo βασκαίνων αὐτοῖς τῆς τρυφῆς D.Chr.78.37, οἱ βασκαίνοντες ἡμῖν τῆς φιλίας Aristaenet.2.14.5, βασκήναντες αὐτῷ τῆς εὐτυχίας Agath.3.12.6
c. dat. de pers. y ἐπί c. dat. βασκαίνειν ἐπ' αὐτῷ τοῖς ἔχουσιν (τὸν ἔπαινον) D.Chr.77.25
c. giro prep. μὴ καὶ βασκαίνειν ἐν ταῖς κοιναῖς εὐτυχίαις δοκῶ Luc.Nau.17
c. ac. de pers. οὐδέποτε ἐβασκάνατε οὐδένα Ign.Rom.3, c. ac. de pers. y dat. instrum. βασκανεῖ τῷ ὀφθαλμῷ αὐτῆς τὸν ἄνδρα mirará con malos ojos al marido LXX De.28.56
c. ac. de cosa ἐβάσκηνε πάντα ... τύχη Hdn.2.4.5
c. inf. y ac. μὴ βασκήνας διὰ φιλανθρωπίαν γελάσαι καὶ ἄλλον Ael.VH 14.20
abs. Μοῖρ' ἕλε βασκήνασ' en un epitafio TAM 3.810 (Termeso), cf. Luc.Philops.35
fig. escatimar, negar c. dat. de pers. y gen. de abstr. σοὶ μὲν οὐδενὸς ἂν ... βασκήναιμι ἐγὼ λόγου ni una sola palabra te escatimaría Philostr.VA 6.12.

3 criticar, calumniar c. ac. de abstr. ἄν τι δύσκολον συμβῇ, τοῦτο βασκαίνει D.18.189, cf. Hsch., βασκαίνειν τὰ τῶν ἄλλων Isoc.15.62, cf. 12.155
c. ac. de pers. δύναμιν ... ταύτην βασκαίνειν criticar este ejército D.8.19, βασκαίνειν γὰρ εἰώθασί με Men.Asp.153
en v. pas. ὑπὸ τῶν ἀντιτέχνων βασκανθῆναι Str.14.2.7
abs. εἰσίν τινες νῦν οὗς τὸ βασκαίνειν τρέφει hay ahora algunos a los que alimenta el calumniar Dionys.Com.9
fig. ofender ὁ λαγώς με βασκαίνει τεθνηκώς la liebre al morir me ofende Pherecr.189.