Βηρῠτός, -οῦ, ἡ
• Morfología: [ép. gen. -οῖο Nonn.D.43.130]


Berito ciu. de la costa fenicia, actual Beirut, Scyl.Per.104, Plb.5.61.9, I.BI 1.422, Plu.Ant.51, AP 9.425, 426 (Barb.), rel. su posible etim., St.Byz., cf. βήρ, βηρούτ, Βηρύτιος.