γνῶσις, -εως, ἡ


I 1conocimiento τῶν φανερῶν Heraclit.B 56, ἁ φύσις θείαν γα καὶ οὐκ ἀνθρωπίνην ἐνδέχεται γνῶσιν Philol.B 6, τῶν ... ἀγαθῶν ἴσμεν τὰ μὲν αὑτὰ δι' αὐτὰ αἱρετά, ὡς τὴν γνῶσιν Chrysipp.Stoic.3.26.25, τῶν πραγμάτων Diog.Oen.121.6, ὁ Ζεὺς ... αἴτιος ... γνώσεως Vett.Val.378.4, τιμὴ μεγίστη θεῷ θεοῦ γνῶσις Sext.Sent.44, γραφικὴ ... καὶ αἱ τοιαῦται ... οὐδεμίαν ... γνώσεως ποικίλης ἐπίδοσιν ἐμφαίνουσιν Aristid.Quint.1.22, op. ἄγνοια Pl.R.478c, op. πρᾶξις Arist.EN.1095a6, equiparado a la αἴσθησις de los animales, Arist.GA731a33, unido a μνήμη Plb.2.14.2, a μάθησις Plu.2.l7d, a ἱστορία Plu.2.44b, op. φρόνησις Tz.Ex.30.15
πᾶσα γ. τοῦ γνωστοῦ ὁμοίωσις Porph.Sent.25
del conocimiento médico ὅλην τὴν αἵρεσιν ἑαυτῶν οὕτως ὁρίζονται γνῶσιν φαινομένων κοινοτήτων Gal.1.81
ἐν γνώσει εἶναι c. gen. conocer Plot.4.7.10
en plu. Θεὸς γνώσεων κύριος LXX 1Re.2.3, μόνος ... βασιλέων φιλοσοφίαν οὐ λόγοις οὐδὲ δογμάτων γνώσεσι ... ἐπιστώσατο Hdn.1.2.4
sabiduría, entendimiento, ciencia κοινὴ πᾶσιν ἀνθρώποις γ. Plb.3.36.6, οὐκ ἐν πᾶσιν ἡ γ. 1Ep.Cor.8.7, γνῶναι ... τὴν ὑπερβάλλουσαν τῆς γνώσεως ἀγάπην τοῦ Χριστοῦ Ep.Eph.3.19, κατὰ γνῶσιν con discreción 1Ep.Petr.3.7, identificado con ἐπιστήμη Clem.Al.Strom.2.17.76.

2 gnosis, conocimiento místico religioso que pretende ser verdadero o científico:

a) cristiano γ. σωτηρίας Eu.Luc.1.77, llamado a veces γ. ἀληθής Iren.Lugd.Haer.4.33.8
del conocimiento de Dios, unido a πίστις Ep.Barn.1.5, a σοφία Clem.Al.Strom.7.10.55, a θεωρία Iust.Phil.2Apol.8.3, a ἀγάπη Clem.Al.Strom.7.7.46, del contemplativo o místico γ. ..., θέα τίς ἐστι τῆς ψυχῆς τῶν ὄντων ... τελειωθεῖσα δὲ τῶν συμπάντων Clem.Al.Strom.6.8.69
ref. al conocimiento recíproco del Padre y el Hijo dentro de la Trinidad, Clem.Al.Paed.1.9, cf. Origenes Io.32.28
del conocimiento angélico, no discursivo, sino intuitivo, Dion.Ar.DN 7.2;

b) gnosis considerada herética ἀντιθέσεις τῆς ψευδωνύμου γνώσεως 1Ep.Ti.6.20, llamada τελεία por los gnósticos, Iren.Lugd.Haer.1.6.2
ἡ ... καθαρότης ... αὕτη τυγχάνει ἡ διὰ τῆς γνώσεως Manes 84.12.

3 acción de reconocer, reconocimiento τοῦ οἰκείου Th.7.44.

4 conocimiento de una persona, trato, relaciones de amistad πρὸς αὐτόν Test. en Aeschin.1.50, ἡ πρὸς σὲ τοῦ δεσπότου θεοῦ γ. POxy.939.4 (IV d.C.), ἡ θεία γραφὴ γνῶσιν οἶδε τὴν οἰκειότητα Cyr.Al.Io.M.73.1044C, τῶν Σεβαστῶν IPE 12.47.6 (Olbia)
de ahí conocimiento carnal, relación sexual Clem.Al.Strom.3.17.104.

II investigación, pesquisa judicial τῶν δικαστηρίων D.18.224, κατὰ τοῦ διαιτητοῦ D.21.92, cf. Lycurg.141, περὶ τῆς δίκης PHib.1.92.13(III a.C.).

III 1resultado de una investigación, decisión, resolución, PPetr.3 p.118 (III a.C.).

2 sentencia, decisión imperial M.Ant. en SEG 29.127.2.73 (Atenas II d.C.).

3 lista, certificado χρυσοῦ PSI 791.1 (VI d.C.), γεωργῶν POxy.2055.1 (VI d.C.).

IV 1formas de conocimiento, medios para conocer ref. a los sentidos κυριώταταί γ' εἰσὶν αὗται τῶν καθ' ἕκαστα γνώσεις Arist.Metaph.981b11.

2 relación por escrito, PLond.5.1708 (VI d.C.).

3 en plu. cuentas ἐπίτροπον γνώσεων τῶν ἐξοχωτάτων καθολικῶν equiv. al lat. procurator rationum summarum, Abh.Berl.Akad.1932(5).46.

V 1el hecho de ser conocido πολὺ τὸ τῶν στοιχείων γένος ἐναργεστέραν τε τὴν γνῶσιν ἔχειν φήσομεν καὶ κυριωτέραν Pl.Tht.206b.

2 fama, crédito, reputación Luc.Herod.3, γ. οὐκ ἄσημος καὶ τιμὴ ἔνδοξος Hdn.7.5.5.

VI otro n. del número tres Iambl.Theol.Ar.14.
Γνῶσις, -ιος, ὁ


Gnosis estratego siracusano en 409 a.C., X.HG 1.1.29.