ἀναπείρω
• Alolema(s): poét. ἀμπ-


I 1ensartar, clavar, atravesar σπλάγχνα Il.2.426, κεφαλὴν ... ἐπὶ ξύλου ... ἀναπείρας Hdt.4.103, τὰς κίχλας Ar.Ach.1007, ῥάχιν E.Rh.514, μὴ ... τὸν πόδ' ἀναπαρῶ Macho 133
en v. pas. αὐτὸν ... ῥίπτουσι ἐς τὰς λόγχας. ἢν μὲν δὴ ἀποθάνῃ ἀναπαρείς ... Hdt.4.94, (ὄρνις) ὅταν ἐπὶ τὸν ὀβελίσκον ἀναπαρῇ Arist.Mir.835a18, πασσάλοις διαπύροις ἀναπαρῆναι D.C.62.11.4.

2 ἀμπείρας· διχάσας Hsch. (interpr. errónea de Il.2.426).

II hacer una incisión hacia arriba, seccionar ποτὲ μεν καταπείροντες, ποτὲ δ' ἀναπείροντες φλεβοτομοῦμεν cortamos las venas ya haciendo una incisión hacia abajo, ya hacia arriba Antyll. en Orib.7.10.1.