δωρεά, -ᾶς, ἡ
• Alolema(s): jón. -εή Hdt.2.140, 6.130, Herod.2.19, Luc.Syr.D.25, át. tb. δωρειά A.Pr.338 (cj.), 616 (cj.), D.21.165, 172, IG 13.41.21 (V a.C.); cret. δριά ICr.4.64 (Gortina V a.C.); δουρρά ISE 99.22 (Cranón II a.C.)


I 1don, regalo, presente ref. cosas materiales τάλαντον ἀργυρίου ... δωρεὴν δίδωμι doy como regalo un talento de plata Hdt.6.130, de unas tierras concedidas por el rey, Hdt.5.23, cf. 2.140, Isoc.6.31, ἐκείνου τήνδε δωρεὰν ἔχων S.Ai.1032, δωρεὰς θεοῖς ... δωρεῖσθαι hacer ofrendas a los dioses Pl.Plt.290c, διττὰς ἡμῖν δωρεὰς ἡ θεὸς ἔχει Pl.Lg.844d, λαμβάνειν ... δωρεάς Isoc.15.40, cf. Theopomp.Hist.312, Eu.Matt.10.8, Vett.Val.174.15, γῆ πολλὴ ... δωρεὰ ὑπάρχουσα And.Myst.4, μᾶλλον ἐν ταῖς συνουσίαις ἢ ταῖς δωρεαῖς Theopomp.Hist.162, αἱ τοῦ Νείλου δωρεαί OGI 666.9 (Busiris I d.C.), τὴν πόλιν πεφιλοτειμημένοις ἔν τε ἀναλώμασιν ... καὶ δωρεαῖς TAM 3(1).4.11 (Termeso II d.C.), ἐξ ἰδίας δωρεᾶς καὶ φιλοτιμίας SEG 44.1174.5, cf. 1172.8 (ambas Enoanda III d.C.)
gracia, favor, beneficio gener. ref. a acciones o abstr. τήνδε δωρειὰν ἐμοὶ δώσειν ... ὥστε ... σ' ἐκλῦσαι πόνων A.Pr.338, cf. Apoc.21.6, δεδώκατε τὴν δωρειὰν ταύτην ... ἐξεῖναι ... D.21.170, πορεῖν ... δωρειάν conceder una gracia A.Pr.616, ἐν χάριτος μέρει καὶ δωρειᾶς a título de favor y regalo D.21.165, cf. 172, προσένειμαν ἐν δωρεᾷ Plb.22.5.4, cf. Theod.Lect.Epit.352
irón. οὗτοι δὲ θάνατον τῷ μηνυτῇ τὴν δωρεὰν ἀπέδοσαν Antipho 5.34.

2 institucional merced, privilegio otorgado por el emperador βασιλικαὶ δωρεαί Malay, Researches 131.8 (II d.C.), καλῶ δὲ δωρεὰς μὲν τάς τε σιτήσεις καὶ τὰς προεδρίας ... καὶ ὅσα ἄλλα λαμπρύνει ἄνδρας op. δῶρα ‘obsequios’ materiales, Philostr.VS 589.

3 admin., tipo de impuesto que gravaba ventas de tierras PHib.66.1, SB 5729.10 (ambos III a.C.).

4 fig. don natural, talento ἔπεισεν δὲ καὶ τὰς λοιπὰς Μούσας ἑκάστην τι τῆς ἰδίας δωρεᾶς χαρίσασθαι Vit.Aesop.G 7
gracia, don divino del agua de la vida Eu.Io.4.10, Act.Ap.8.20, del bautismo Hom.Clem.13.10.

II jur.

1 legado testamentario τάς τε δωρεὰς ἵνα μὴ δοκῶσιν ἔχειν D.27.41, cf. 65.

2 concesión de tierra como merced real en época ptolemaica, dada en usufructo con carácter revocable δωρεὰν ἔφη τινὰ παρὰ τοῦ βασιλέως λαμβάνειν Phoenicid.4.7, ἡ ἐν δωρεᾷ γῆ BGU 1238.13, PSI 511.4, 518.2, PPetr.2.39g.14 (todas III a.C.).

3 en derecho romano donatio, donación: ante nuptias ἡ πρὸ γάμου δ. PMasp.5.12 (VI d.C.), 6ue.19, 73 (VI d.C.), PLond.1708.116 (VI d.C.), Cod.Iust.1.3.52.15, ἡ προγαμιαία δ. Iust.Nou.22.45.2
propter nuptias τῇ διὰ τοὺς γάμους δωρεᾷ Iust.Nou.117.10
mortis causa εἴ τις τελευτῶν εὐσεβῆ ποιοῖτο διατύπωσιν ... ἢ κατὰ mortis causa δωρεάν Cod.Iust.1.3.45 proem.

III ac. δωρεάν como adv. o en otras expr. adverb.

1 gratis, sin cobrar, sin recibir nada a cambio δ. ἔδκαν ... ἀτέλειαν ICr.l.c. ἔδωκα δ. τὰ λύτρα D.19.170, μηδὲν δ. πράττειν Plb.18.34.7, cf. LXX Ib.1.9, δ. λειτουργεῖν IPr.4.17 (IV a.C.), IMaff.31.4.27 (Tera I d.C.), οἵδε ... εἰσευπ[όρησαν] οἳ μὲν δωρεάν, οἳ δὲ ἄτοκα Jahresh. 11.1908.56.32 (Halicarnaso III a.C.), μηδὲ συναναγκάζειν ἔργα δ. συντελεῖν COrd.Ptol.53.187 (II a.C.), cf. 250, PSI 400.16 (III a.C.), IAssos 25.2 (imper.), ἰατρὸς δωρεὰν ἰώμενος A.Io.22.6, tb. c. prep. ὁ ὑμέτερος [πρεσ]βευτὴς ... ὑποσχόμενος τὴν ... πρεσ[βείαν] ... κατὰ δωρεάν aceptando vuestro embajador la embajada gratuitamente, IG 7.2711.13 (Acrefia I d.C.), en gen. δωρεᾶς ISmyrna 600.17 (II d.C.), EA 389 (Limira, Licia).

2 sin ganancia alguna, en vano εἰ γὰρ διὰ νόμου δικαιοσύνη, ἄρα Χριστὸς δωρεὰν ἀπέθανεν Ep.Gal.2.21.