βαίνω
• Morfología: [pres. part. fem. βαίνοισ' Pi.N.10.18, impf. βαῖνον Od.3.30, 7.38, Pi.I.2.10; fut. dór. βάσομαι A.Supp.861, E.Fr.911, βασεῦμαι Theoc.2.8; aor. rad. ind. ἔβαν Pi.O.13.97, sg. 3a βῆ Il.13.297, plu. 3a ἔβαν A.Pers.18, βάν Il.20.32, du. 3a βάτην Il.9.192, imper. sg. 2a βᾶθι S.Ph.1196, 3a βάτω S.Ai.1414, plu. 2a βᾶτε A.Supp.191, subj. sg. 3a βήω Il.6.113 (pero βείω Sch.Er.Il.6.113, Hsch.β 468), dór. plu. 1a βᾶμες Theoc.15.22, inf. βήμεναι Od.8.518, βᾶμεν Pi.P.4.39, sigm. sg. 3a βῆσεν Il.16.810, ἔβασεν E.Med.209, plu. 1a βάσομεν Pi.O.6.24, inf. βᾶσαι E.Andr.817, med. ind. sg. 2a ἐβήσαο h.Ap.141, 3a βήσετο Il.5.745; perf. sg. 1a βέβακα Pi.I.3(4).59, plu. 3a βεβάασι Il.2.134, contr. βεβᾶσι A.Pers.1002, inf. βεβάμεν Il.17.359, part. masc. βεβαώς Il.14.477, Hp.Off.3, βεβῶτα Hsch., fem. βεβῶσαν S.OC 313; plusperf. sg. 3a βεβήκει Il.6.495, plu. 3a βέβασαν Il.17.286]


I intr.

1 en pres. y fut., gener. andar, caminar, ir ἀμφὶ δ' ἄρ' αὐτῷ βαῖνε Il.5.299, ἐν ... ἑκάστῃ (νηΐ) ... ἑκατὸν καὶ εἴκοσι βαῖνον Il.2.510, οὐκ ἐπαΐων ὅκη βαίνει Heraclit.B 117, Ἥβα ... παρὰ ματέρι βαίνοισ' Pi.N.10.18, ξίφους βαίνω μεταξὺ καὶ πυρᾶς E.Hec.437, βαίνειν ἐπὶ τῆς γῆς LXX De.28.56, οὐ πάνυ τοῖς ποσὶ βαίνειν δυνάμενον I.AI 19.220, c. part. pred. precisando el mov. βῆ φεύγων Il.2.665, ἔβαν ... ἄγοντες Il.1.391, βῆ ... ἀΐξασα Il.4.74, ἀποστρέψαντες ἔβαν νέας Od.3.162, μῦες ἐν βατράχοισιν ἀριστεύσαντες ἔβησαν Batr.6, c. part. fut. indicando intención ὁ βῆ ... ἐξεναρίξων Il.11.101, formando una perífr. de fut. βαίνω γὰρ καταγγέλλων anunciaré, PMag.4.2474, c. adv. o adj. neutr. adverb. precisando el tipo de mov. σαῦλα ποσὶν βαίνουσα h.Merc.28, cf. Anacr.138, ἁβρὸν βαίνουσα E.Med.1164, cf. 830, θῆλυ βαίνειν Philostr.Im.1.2, κορωνὰ βαίνων Anacr.133, cf. Philostr.Her.26.5, μεγάλα βαίνων Luc.DMort.23.1, cf. Ael.Fr.98, εὔρυθμα βαῖνε Luc.DDeor.6.2, μετὰ ῥυθμοῦ, ἐν ῥυθμῷ βαίνειν moverse al ritmo Th.5.70, Pl.Lg.670b, cf. Arr.Ind.14.6, Luc.Harm.1, ᾄδοντα δεῖ ... βαίνειν conviene que el cantante se mueva al compás Pl.Alc.1.108a
ἴσα o ὁμοίως βαίνειν y dat. andar igual que ἴσα βαίνων Πυθοκλεῖ D.19.314, cf. Philostr.VA 6.11, Longin.44.7, ὁμοίως βαίνουσι τῷ ... ἰσχυροτάτῳ X.Eq.1.3
fig. ἐπ' ἔσχατα βαίνεις estás en una situación extrema S.OC 217, οἶκος βήσεται δι' αἵματος la casa nadará en sangre E.Ph.20, μὴ περαιτέρω βαίνοντες sin ir más lejos Ath.Al.Gent.9
tb. en aor. c. matiz puntual que puede exigir distintas trad. βῆ ... παρὰ θῖνα echó a andar bordeando la ribera, Il.1.34, cf. 17.3, τὸν δ' ὑπὲρ οὐδοῦ βάντα a él que había traspasado el umbral, Od.17.575, βῆ ... παρὰ Κρουνούς pasó de largo Cronos, h.Ap.425, οὐδ' ἔβας ἐν νηυσίν no te fuiste en las naves Stesich.15, ἐν ποικίλοις ... βῆναι pisar sobre tejidos variopintos A.A.936, ἐν δ' ἄκροισι βὰς ποσί dando un paso de puntillas E.Io 1166, ὀρθῷ ... βῆναι ποδί dar pasos con pie recto e.d. tener fortuna E.Hel.1449.

2 c. ac. de dir. c. o sin prep.

a) ir a, dirigirse hacia ἐς κλισίην Il.19.241, προτὶ ἄστυ Il.22.21, μετ' ἴχνια βαῖνε θεοῖο Od.2.406, ἔβη κατὰ δαῖτα Il.1.424, βῆσαν ἐς ... δόμον ... Ἀίδαο Hes.Op.153, βᾶτε κατ' ἀντιθύρων S.El.1433, ἐς ὁδόν Parm.B 1.2, ἐς τὸν ποταμόν Hdt.2.47, Δάφνις ἔβα ῥόον Theoc.1.140
c. ac. de pers. ir al encuentro de βῆ ... ἐπ' Ἀτρεΐδην Ἀγαμέμνονα Il.2.18;

b) c. adv. acercarse ῥῆμ' ἀλαθείας ἄγχιστα βαίνων Pi.I.2.10, βαῖνε δίκης ἆσσον acércate más a la justicia Orác. en Plu.2.555c, μᾱλλον ἐγγὺς Ξενοφῶντος ... βαίνοντα acercándose más a Jenofonte D.H.Rh.2.9, cf. 6.6, fig. πῇ ... ὅρκια βήσεται a dónde irán a parar los juramentos, Il.2.339
entrar βαίην δόμον Ἄϊδος εἴσω querría entrar en la morada de Hades, Il.24.246, βαῖνε δωμάτων ἔσω entra en el palacio E.Med.1019, βᾶθι νηδύν entra en la matriz E.Ba.527;

c) en aor. llegar τίς ... τᾶς ... Πυθῶνος ... ἔβας Θήβας; ¿con qué espíritu has llegado de Pito a Tebas? S.OT 153, ἔβα ... νέμεσις ἐς Ἑλέναν E.Or.1361, νᾶες αἵ ποτ' ἔβατε Τροίαν E.El.432, ἔβα ... Οἰδίπους ... Θηβαίαν ... γᾶν E.Ph.1043, εἰ ... ἐν τύχῃ γέ τῳ σωτῆρι βαίη si llegara con alguna esperanza salvadora Creonte, S.OT 81, abs. ὡς ἀκμαῖος, εἰ βαίῃ S.Ai.921
fig. llegar a ἐς τόδ' ... τόλμης ἔβη S.OT 125
volver, regresar ἔβη οἰκόνδε φίλην ἐς πατρίδα γαῖαν Il.4.180, cf. 12.16, βάτε δόμῳ volved a casa A.Eu.1032.

3 en perf. c. valor de reposo, abs. o c. giro prep. haber llegado, encontrarse, estar de pers. τίπτε βέβηκας; ¿por qué has venido?, Il.15.90, ἐς τοσοῦτον ἐλπίδων ἐμοῦ βεβῶτος S.OT 125, οἱ ἐν τέλει βεβῶτες los que están en un cargo S.Ant.67, ὅταν ... ἐν κακοῖς ... βεβήκῃς S.El.1057, ἐπείσ' ἐφεύρηκα μοίρᾳ μὲν οὐκ ἐν ἐσθλᾷ βεβῶσαν S.El.1095, cf. Ant.996, τίς ... ὁ χῶρος ... ἐν ᾧ βεβήκαμεν; S.OC 52, παρὰ σκύμνοισι βεβηκώς Ar.Eq.1039, περιπρὸ ... εὐρὺ βέβηκεν está ampliamente por delante Call.Iou.86
estar apoyado ἀσφαλέως βεβηκὼς ποσσί firmemente apoyado en sus pies Archil.166.4, (ἄνδρας) εὖ βεβηκότας hombres que están seguros sobre sus pies Archil.207.3, ἐπ' ἀμφοτέρων βεβαῶτα ἐξ ἴσου τῶν ποδῶν ἅλις fuertemente apoyado por igual en ambos pies Hp.Off.3, ἐπὶ δίφρων ἡνίοχοι βεβαῶτες los aurigas en pie sobre los carros Hes.Sc.307, γυναῖχ' ὁρῶ ... ἐπὶ πώλου βεβῶσαν veo a una mujer montada a caballo S.OC 313, χοιράδων βεβὼς ἔπι subido en un escollo Lyc.1036, cf. βεβηκυῖα μάχη batalla a pie firme Plu.Phil.9, τοῦτον οὐχ ὁρῇς ... ὅκως βέβηκεν ἀνδρ[ι]άντα Herod.4.36
de cosas estar situado, asentado, constituido ἐπὶ χθόνα καὶ διὰ πόντον βέβακεν ἐργμάτων ἀκτὶς καλῶν Pi.I.3(4).41, τυραννίδα ... εὖ βεβηκυῖαν Hdt.7.164, cf. S.El.979, LXX Sap.4.4, βεβηκυίας τῆς οἰκίας ἐν δαπέδῳ X.Oec.8.17, χθόνα ... βεβῶσαν Lyc.1361, (λίθους) ἐν ταῖς ἰδίαις χώραις βεβηκότας IG 7.3073.163 (Lebadea II a.C.), ὁ ... σοῦ λόγος βεβήκει δ' ἐπὶ γῆς LXX Sap.18.16, ἁ ... δόξα ... ἄγχι βέβακε θρόνων AP 16.6, βεβηκυίας τῆς κλίμακος εἰς ἀμφοτέρας τὰς ναῦς Plb.8.4.10, cf. 9.26a.8, λογισμῷ ... στερρῷ καὶ βεβηκότι οὐ ... ἐχρῆτο no usaba de un cálculo sólido y firme Agath.4.27.3, del ritmo βεβηκὼς ῥυθμός ritmo reposado, majestuoso Syrian.in Hermog.2.91
geom., ref. a las figuras apoyadas sobre una base πυραμὶς ἐπὶ τετραγώνῳ βεβηκυῖα Hero Stereom.2.55, cf. Arist.IA 709a24, Apollon.Perg.Con.3.3, de ángulos sobre curvas, Euc.3 Def.9, cf. 3.26, τὸ ... βεβηκὸς σφόδρα lo que está sólidamente asentado Pl.Ti.62c, cf. Parm.138c, Criti.121c.

4 c. mov. hacia arriba subir ἐς δ' ὄχεα ... βήσετο Il.5.745, ἐς δίφρον Il.5.364, Hes.Sc.338, ἐς ταὐτὰ βαίνων ἅρματ' E.El.320, ὃς ... ἀνὰ δέμνια βαίνῃ Hes.Op.328, ἀνὰ νηός ἔβην embarcar, Od.9.177, ἐπὶ νηὸς ἔβαινεν Od.11.534, abs., Call.Del.320, ἐφ' ἵππων βαίνειν montar, Il.18.532, cf. Plot.6.1.19.

5 c. mov. hacía abajo descender ἔβη κατὰ νῆας Il.2.47, ἀπὸ πύργου ... χαμᾶζε Il.21.529, κατ' Ὀλύμποιο καρήνων Il.4.74, φάτο βῆμεν ὑπὸ ζόφον Hes.Fr.280.23.

6 irse, marcharse, partir c. gen. separ. c. o sin prep. ἐξ οἴκου Od.21.188, sin rég. βεβᾶσι ἀγρέται στρατοῦ A.Pers.1002, βὰς φυγάς S.OC 378, ἄφαρ βέβακε S.Tr.134, βεβᾶσι ... νεανίαι E.IT 1289, de los muertos como eufemismo ἴσθ' ἐκεῖνον θανάσιμον βεβηκότα S.OT 959, fig. ἂν δ' ἐκτὸς τοῦ καλοῦ βαίνῃ (νόμιμα) Pl.Lg.793b, οὐκ ἐῶν (νοῦν) ἐκτὸς ἑαυτοῦ βαίνειν Ph.1.61, τοὺς ἔξω βαίνοντας ἀρετῆς I.AI 1.20, ἔξω τοῦ εὐαγγελίου μὴ βαίνοιμεν Origenes Io.32.1
frec. en Hom. c. inf. ponerse a, echar a βῆ δ' ἰέναι, βῆ δ' ἴμεν echó a andar, Il.4.199, 5.167, βῆ ... θέειν echó a correr, Il.2.183, βῆ δ' ἐλάαν Il.13.27.

7 de períodos de tiempo pasar, transcurrir ἐννέα ... βεβάασι ... ἐνιαυτοί han pasado nueve años, Il.2.134.

II tr.

1 c. suj. de pers. montar en βήσετο δίφρον Il.3.262, Od.3.481
c. suj. de anim. montar, cubrir el macho a la hembra, Thgn.185, τετράποδος νόμον βαίνειν cubrir a la manera de un cuadrúpedo Pl.Phdr.250e, cf. Achae.28, Arist.HA 575a13, AP 9.730 (Demetrius Bithynius), Longus 3.13.1, 4.12.2, en v. pas. αἱ ... βαινόμεναι las yeguas op. οἱ ἀναβαίνοντες (ἵπποι) Hdt.1.192, cf. Arr.Ind.14.7, Ar.Byz.Epit.2.169.

2 c. suj. de pers. y compl. de espacio recorrer ἔβαινε Δωρίαν κέλευθον ὕμνων Pi.Fr.191, τὰς Κασταλίας ... βαίνετε δίνας E.Io 96, ἄτριπτος ... ὁ ἀρετῆς χῶρος, ὀλίγοι γὰρ βαίνουσιν αὐτόν Ph.1.84
métr. recorrer paso a paso e.d. escandir, medir versos, Aristid.Quint.47.27, en v. pas. (μέτρον) κατὰ δάκτυλον πόδα βαινόμενον D.H.Comp.4, cf. Arist.Metaph.1093a30, Aristid.Quint.46.3, βῆθι· βάδιζε. μέτρει Hsch., pero cf. tb. βαίνονται ... οἱ ῥυθμοί, διαιρεῖται δὲ τὰ μέτρα, οὐχὶ βαίνεται Sch.A.Th.128.

3 c. suj. de cosa y ac. de pers. sobrevenir a uno algo τί χρέος ἔβα με ...; Ar.Nu.30, νῦν ὀδύνα μ' ὀδύνα βαίνει E.Hipp.1371.

4 mover τειχέων ... ἐντὸς οὐ βαίνω πόδα E.El.94, οἵδε πεφυρμένοι βαίνουσιν ἐξ οἴκων πόδα E.El.1173.

5 βαίνειν· φιλεῖν, κολακεύειν Hsch.

III fact. en aor. sigm. hacer ir φῶτας βῆσεν ἀφ' ἵππων les hizo desmontar, Il.16.810, ἀμφοτέρους ἐξ ἵππων βῆσε κακῶς a entrambos los hizo desmontar de mala manera, Il.5.164, ὄφρα κελεύθῳ τ' ἐν καθαρᾷ βάσομεν ὄκχον para que hagamos ir el carro (de mis versos) por una senda limpia Pi.O.6.24, Θέμιν, ἅ νιν ἔβασεν Ἑλλάδ' ἐς ἀντίπορον Temis que la condujo a la costa opuesta de Grecia E.Med.209.
• Etimología: De la raíz *gem-/*g- y suf. yod, cf. lat. uenio, gót. qiman, ai. aor. ágaman, lit. gemù ‘nacer’. Otra forma de la raíz es *geH2- de donde procede el aor. ἔβην, ai. agāt cf. βίβημι, ai. jigāti, etc.