ἔναυσμα, -ματος, τό


1 chispa, rescoldo, fig. vestigio, rastro c. gen. τι τῆς Ἑλλάδος ἔ. καταλείπεσθαι περὶ τὴν Θηβαίων πόλιν Plb.9.28.8, παλαιοῦ γένους Plu.Flam.11, cf. Ph.2.437, ἐναύσματα τινα τοῦ λόγου τοῦ θείου λαβόντες Ἕλληνες Clem.Al.Prot.7.74, cf. Gr.Nyss.Hom.in Cant.37.1, οὐδὲ τὸ τυχὸν ἔ. ἄξιόν τι τῆς ἀληθείας ἐξεῖπον y no dijeron nada que tuviera ni rastro de verdad Thphl.Ant.Autol.2.12.

2 chispa, llama original, fig. principio c. dat. πᾶσιν ζωοῖσιν Orph.H.5.3, cf. Procl.in Cra.p.30, μικρά τινα ἐναύσματα παρὰ τῆς φύσεως λαμβάνουσα Iambl.Protr.21.ιζʹ.

3 señal, indicación de la voluntad de un testador, Iust.Nou.107 proem.

4 incentivo, estímulo τῶν ἄλλων ἀρετῶν D.S.10.11, τοιαῦτα ἔχων ἐναύσματα ἐς βασιλείας ἐπιθυμίαν Hdn.2.15.2, τῷ βίῳ Max.Tyr.5.8, σωτήριον ἔ. ... τῇ θνητῇ φύσει Iambl.VP 30, εἰσῆλθεν ... ἔχων ἐναύσματα τῆς περὶ τὸ καλὸν σπουδῆς llegó con el acicate de la afición a lo bello Arr.Epict.4.11.30, ἀγάπης Clem.Al.Paed.2.1.7.