ἐξαλλάσσω
• Alolema(s): át. -ττω


A tr.

I c. idea de cambio o transformación

1 cambiar, modificar, transformar, alterar c. ac. de cosas y abstr. αἱ τοῦ αἵματος ἐξαλλαγαὶ τὴν φρόνησιν ἐξαλλάσσουσιν en las borracheras, Hp.Flat.14, τὸν δρόμον un jabalí, X.Cyn.10.7, οὐδὲν ... τῶν σημείων Arist.Phgn.806a18, τὰς οἰκείας φύσεις de los seres, Ph.2.221, ἡ τούτων (οὐρανίων σωμάτων) κίνησις ἐξαλλάττουσα αὐτὰς (τὰς ὥρας) Steph.in Hp.Aph.2.16.22, τὰς προτέρας χρόας de frutos en el proceso de maduración, Arist.Col.795b32, οἱ διθυραμβοποιοὶ ... τὰς μελῳδίας ἐξήλλαττον D.H.Comp.19.8, cf. Dem.48.4, ἐσθῆτά τ' ἐξάλλαξον cambia tu ropa, e.d. cámbiate de ropa, E.Hel.1297, ἐξαλλάξασα τὴν ἐσθῆτα καὶ κουρὰν τῆς κεφαλῆς εἰς ἄνδρα Ant.Lib.41.6
c. gen. οἱ ἀλείφοντες ... (τὸ ἄγαλμα) ἐξηλλάχασι τοῦ εἴδους Philostr.Her.11.26
c. ac. de pers. y dat. instrum. tranformar en mujer τῶν νεανίσκων δύο ... ἀλοιφαῖς καὶ κοσμήσεσιν Plu.Thes.23
tb. en v. med.-pas., fig. κακοῖσιν ὅστις μηδὲν ἐξαλλάσσεται quien no cambia nada en sus desgracias, e.d. quien no experimenta ningún cambio en sus desgracias S.Ai.474
ret. y gram. cambiar, modificar de palabras y frases ἐξαλλάττει γὰρ τὸ εἰωθὸς καὶ ξενικὴν ποιεῖ τὴν λέξιν pues altera el uso ordinario y hace extraña la expresión el empleo de los epítetos, Arist.Rh.1406a15, (λέξις) σεμνὴ δὲ καὶ ἐξαλλάττουσα τὸ ἰδιωτικὸν ἡ τοῖς ξενικοῖς κεχρημένη Arist.Po.1458a21, τοῦτον τὸν τρόπον ἐξαλλάττων τὴν συνήθη φράσιν D.H.Amm.2.9.2, en v. pas. ἐξηλλαγμένον (ὄνομα) (nombre) cambiado ref. al uso de «δεξιτερόν» por «δεξιόν», Arist.Po.1458a5.

2 en v. med., c. ac. y gen. cambiar, trocar una cosa por otra ἰδιωτικῆς ἑστίας ἐξηλλαγμένη ἡγεμονίαν D.S.10.20.

3 hacer diferente, de donde diferenciarse de ἡ ... ἄνω γέννησις ... πᾶσαν ἐξαλλάττουσα γέννησιν Didym.Trin.1.15.48.

II c. idea de separación

1 alejar, desviar, apartar c. ac. y gen. προθυμούμενος ἐξαλλάσσειν αἰεὶ τῶν ἐναντίων τὴν ἑαυτοῦ γύμνωσιν deseando siempre alejar del enemigo su parte descubierta Th.5.71
fig. μὴ ἐξαλλάττειν τῆς τοῦ πατρὸς θεότητος ... τὸν ἀληθινὸν υἱὸν καὶ τὸ ἅγιον πνεῦμα de la Trinidad, Didym.Trin.1.34.19, ref. a las palabras y el estilo τὰς πτώσεις τῶν ὀνομάτων ... ἐξαλλάττει τοῦ συνήθους aleja los casos de los nombres de su empleo habitual dicho de Tucídides, D.H.Amm.2.11.1, τὸ γὰρ ἐξαλλάξαι (τὴν λέξιν) ποιεῖ φαίνεσθαι σεμνοτέραν pues desviar el estilo (sc. de los usos ordinarios) consigue que parezca más solemne Arist.Rh.1404b8
en v. pas. τὴν φράσιν ... ἐξηλλαγμένην τῶν ἐν ἔθει σχημάτων ἐπὶ τὸ ξένον καὶ περιττόν D.H.Th.50.2, en part. neutr. plu. subst. τὰ ἐξηλλαγμένα τῆς Λυσίου λέξεως expresiones alejadas del estilo de Lisias en la obra de Iseo, D.H.Is.13.3, τὰ Θουκυδίδεια ἐκεῖνα περιττὰ καὶ ἐξηλλαγμένα τοῦ συνήθους D.H.Dem.15.1, cf. Th.24.7.

2 dejar, abandonar οἰωνοῖς ἔρρει συλαθείς, σπάργανα ματέρος ἐξαλλάξας desaparece arrebatado por las aves, dejando los pañales (hechos con el peplo) de su madre, E.Io 918.

3 c. ac. de n. de lugar dejar, abandonar, alejarse de Εὐρώπαν E.IT 135, (ὁδόν) E.Hec.1060.

4 cambiar de sitio, mover de un lado a otro οὐκ ... κερκίδα δινεύουσ' ἐξαλλάξω E.Tr.200.

5 c. ac. de pers. agradar, deleitar ἄνθρωπον ἐξαλλάξομεν κακόν τί σοι δώσοντα; Men.Fr.540.1, cf. Philippid.36, Phryn.341
engatusar, convencer τοῖς ὀψαρίοις ἐξήλλαξας ἡμᾶς POxy.531.18 (II d.C.), en v. med.-pas. δώροις ἐξαλλαγῆναι Heraclit.Par.3.

B intr.

I c. idea de cambio o transformación

1 cambiar, alterarse, transformarse abs. πολὺ γὰρ ἐξαλλάττουσαι φαίνονται αἱ διάνοιαι ὑπὸ τῶν τοῦ σώματος παθημάτων Arist.Phgn.805a4, τὰ δ' οὐράνια ἐξαλλάττει ἐπὶ πλέον τῷ πρὸς μεσημβρίαν μᾶλλον ἢ ἧττον παραχωρεῖν ἡμᾶς las constelaciones cambian de modo significativo según nos desplacemos más o menos hacia el sur Str.10.2.12, c. dat. πάλιν ἐξαλλάσσων τοῖς ἱματίοις cambió de vestimenta Pall.H.Laus.38.8
en v. med.-pas. ἐξαλλαγέντος τοῦ εἴδους (sc. τῆς ἑρμηνείας) cuando se cambia el género de expresión Procl.in Prm.669.

2 c. giro prep. transformarse en, evolucionar a, pasar a τὰ δὲ ... συμμισγόμενα ἐξαλλάσσει ἐς τὴν μέζω τάξιν de las partículas del cuerpo, Hp.Vict.1.6, ἐπεὶ δὲ ἐς ἄνδρας ἐξαλλάττεις ἤδη puesto que tú ya te estás haciendo adulto Philostr.VA 3.28, οἱ δύο μέσοι (φθόγγοι) ἐξηλλάγησαν πρὸς τὸ διάτονον Nicom.Harm.12 (p.263), de plantas γένος δ' ὅλον ἐξαλλάττειν εἰς ἕτερον Thphr.HP 8.8.3.

3 diferenciarse de, ser diferente de c. gen. τὸν δ' ἥλιον ... ταύτῃ ἐξαλλάττειν πάντων τῶν παρ' ἡμῖν φαινομένων el sol difiere en esto de todas las cosas evidentes para nosotros Phld.Sign.9.34
en v. med.-pas. c. gen. πολὺ τῆς τῶν ἄλλων ἐξηλλαγμένος διανοίας Isoc.8.63, δι' ἄλλην (αἰτίαν) ἐξηλλαγμένην τῶν παρ' ἡμῖν Phld.Sign.11.6
esp. en part. diferente, distinto (τὰ φυτά) πλεῖστον ἐξηλλαγμένα πρὸς τὰ ἄλλα Thphr.HP 4.4.14, οὐ πρὸς τὰ ὅμοια γένη, πρὸς δὲ τὰ κατ' εἶδος ἐξηλλαγμένα Porph.Sent.35, ἐξηλλαγμένον ... παρὰ τὸν παλαιὸν τρόπον ... εὐσεβείας Eus.DE 1.6 (p.34)
part. perf. med.-pas. neutr. subst. τὸ ἐξηλλαγμένον la diferencia διὰ τὸ τῆς φύσεως ἐξηλλαγμένον Cyr.Al.M.75.488A, cf. Didym.Trin.2.6.4.7.

4 abs. ser extraordinario, sobresalir, part. pres. act. extraordinario, sobresaliente χάρις E.IA 564, στολαί LXX Ge.45.22
en part. perf. med.-pas. extraordinario, insólito, original ἐν τοῖς καθ' ἡμᾶς καιροῖς μηδὲν ... ἐξηλλαγμένον ἀπηντῆσθαι en nuestros días nada insólito se ha producido Plb.2.37.6, οὕτως ἐξηλλαγμένα καὶ παράδοξα νόμιμα D.S.1.94, cf. 17.90, ἐφάνη ... ἀλώπηξ, χρῆμά τι ἐξηλλαγμένον Ant.Lib.41.8, ἴδιος ἦν καὶ ἐξηλλαγμένος ἐν τῇ θεωρίᾳ era independiente y original en la teoría Porph.Plot.14.15
neutr. subst. τὸ ἐξηλλαγμένον el rasgo insólito o extraordinario <δεῖ> ... σκοποῦντα τὸ ἐξηλλαγμένον παρὰ τε τὴν ἠλικίαν Adam.1.2.

II c. idea de separación o alejamiento alejarse de, abandonar c. gen. separat. τούτων ... ἐξαλλάττειν τὴν ὀσμήν que el aroma se aleja de ellas ref. a las flores de las plantas olorosas, Thphr.CP 6.15.2, τῶν εὐνούχων, οἳ ... τοσοῦτον ἐξαλλάττουσι τῆς ἀρχαίας μορφῆς de los eunucos, que se alejan tanto de su antigua forma Arist.GA 766a26, c. giro prep. ἐξαλλάττω δεῦρο ἀπὸ τῆς νεώς abandono aquí el barco Philostr.Her.6.18, tb. en v. med.-pas. ἐξαλλαγεὶς γὰρ τοῦ παρεστῶτος πόνου habiendo abandonado la presión actual sobre el enemigo, E.Ph.1409
abs. ἡ μὲν ὅτι μάλιστα πειρᾶται ὑπὸ μίαν περίοδον ἡλίου εἶναι ἢ μικρὸν ἐξαλλάττειν ésta (la tragedia) intenta lo más posible desarrollarse durante un solo trayecto del sol o desviarse poco, e.d. excederse un poco ref. a la duración de la tragedia, Arist.Po.1449b13.