ἐνίσσω
• Morfología: [pres. inf. ἐνισσέμεν Il.15.198]


amonestar, increpar ἐκπάγλοις ἐπέεσσιν ἐνισσέμεν Il.l.c., ὀνειδείοισιν Il.22.497, ἔπεσσ' αἰσχροῖσιν Il.24.238, ἔπεσίν τε κακοῖσιν ἐνίσσομεν ἠδὲ βολῇσιν Od.24.161, en v. pas. βαλλόμενος καὶ ἐνισσόμενος Od.24.163.
• Etimología: De ἐν y un pres. red. de la r. *sek- c. suf. *-i̯e/-o: *en-si-sk-i̯e/o.