ἐνθρῴσκω


saltar, lanzarse de un brinco, precipitarse en o sobre c. dat. ἔνθορε μέσσῳ (ποταμῷ) Il.21.233, ἔνθορ' ὁμίλῳ Il.15.623, ὡς δὲ λέων ἐν βουσὶ θορών Il.5.161 (tm.), cf. 20.381, ἐνθορεῖν καὶ ἐνορμ[ῆσαι τ]οῖς τ[ο]ῦ Φιττάκ[ο]υ νώτ[οις Alc.306g.4, ὄρει πῦρ ... ἐνθορόν Pi.P.3.37, ἐνθρῴσκει τάφῳ E.El.327, λὰξ ἔνθορεν ... ἰσχίῳ Od.17.233, cf. D.C.74.14.1, βύκτης στροβήσει φελλὸν ἐνθρώσκων πνοαῖς un viento lanzándose con sus soplos dará vueltas al corcho Lyc.756, fig. φαεινοῖς κόσμοις de ciertas divinidades caldeas Orac.Chald.76, cf. 87.