ἐνδιαρρέω


rebasar, sobresalir la lengua a través de una dentadura afilada (ἡ γλῶσσα) τῷ καρχάρῳ τῶν ὀδόντων μεταξὺ τῶν διαστημάτων ἐνδιαρρέουσα Gr.Nyss.Hom.Opif.146.23.