ἐνασκέω


1 ejercitar, adiestrar, instruir c. ac. de pers. y dat. τοῖς ἐπὶ θαλάσσῃ πράγμασι ... ἐνασκήσας ... αὑτόν Plu.Alex.17, τοῖς ἱεροῖς τῶν μαθημάτων ... αὐτὸν ἐνασκήσασα Gr.Nyss.V.Macr.383.19, c. ac. de partes del cuerpo y c. dat. τοῖς τύποις τοῖς γραφεῖσιν ἐνασκοῦσι τὴν χεῖρα ejercitan su mano en los signos escritos Gr.Nyss.Paup.1.93.11, en v. pas., c. dat. ἐνασκηθεὶς ἐκείνοις (τοῖς ἀγαθοῖς) Gr.Nyss.Hom.in Eccl.309.23, c. ac. de rel. πᾶσαν ἐνησκήθη ... ἀτρεκίην AP 11.354 (Agath.).

2 c. ac. de cosa trabajar, afanarse en τὴν ... πρώτην καταρχὴν τῆς εὐφημίας ἀπὸ τούτου ἐνασκεῖν Corp.Herm.18.15, en v. pas. οὗτοι (λίθοι) ... ἐνήσκηνται τῷ ὕφει estas piedras preciosas están trabajadas en el tejido I.AI 3.167.

3 intr. instruirse, ejercitarse ἐν τοιούτοις ... πράγμασιν ἐνασκήσαντες Plb.1.63.9, en v. med.-pas. ἐνασκηθέντες τοῖς φρονήσεως ... δόγμασιν Ph.2.487, cf. 241, γεωμετρίῃ Luc.Vit.Auct.3.