ἐκμοχλεύω


1 apalancar para sacar algo de su sitio, hacer saltar, desencajar esp. cerrojos o puertas μηδὲν ἐκμοχλεύετε Ar.Lys.429, τὴν θύραν ταῖς μαχαίραις PLond.2009.11 (III a.C.), cf. Hld.8.12.3, τὴν αὔλειον Hld.4.17.4, δένδρα Ael.NA 6.56
forzar como con una palanca πολλὸς ἀὴρ ἀθροισθεὶς ... ἐξεμόχλευσε καὶ διέστησε τὸ στόμα Hp.Flat.8, para hacer una zancadilla τὴν βάσιν τε κατὰ τὰ σφυρὰ ... τῇ πτέρνῃ ... ἐκμοχλεύσας Hld.10.32.2
c. πρός y ac. forzar a moverse hacia, empujar hacia en v. pas. (τὸ πνεῦμα) πρὸς τὰ ἀναπνευστικὰ μέρη ἐκμοχλεύεται Archig. en Orib.8.1.22
fig. desquiciar, forzar (βοήθειαι) ἐκμοχλεύουσαι καὶ προσβιαζόμεναι τὴν φύσιν Plu.2.662c
tb. derribar, eliminar τὸν αἰώνιον ... θρόνον Didym.M.39.897C.

2 medic. descolocar, dislocar τὸ ἄρθρον Hp.Art.76, cf. 72, Paul.Aeg.6.118.4
gener. descoyuntar τῶν μὲν ... τὰ ἄρθρα Chrys.M.50.678.

3 forzar a salir, hacer desaparecer, como sinón. de curar μέχρι περ ἂν (ἡ δύναμις) ἐκμοχλεύσῃ ... πάντα (τὰ λυποῦντα) Gal.7.195, τῷ ἑλλεβόρῳ πολλὰ τῶν χρονίων παθῶν Basil.Hex.5.4, ἄνευ τινὸς μηχανῆς τὰ νοσοποιὰ αἴτια Ascl.in Metaph.399.24, τὰς κακοχυμίας τῶν σωμάτων Olymp.in Grg.8.1, en v. pas. Olymp.in Grg.29.2.

4 desobstruir, desopilar σκιρρῶδες ... τι Gal.12.470, τὸν πεπηγότα χυμόν Aët.3.5, cf. Gal.10.925, Alex.Aphr.Pr.2.8.