ἐκδύω
• Alolema(s): ἐσδύω ICr.1.19.1.18 (Malla III a.C.)
• Grafía: graf. ἐγδ- IG 42.122.47 (Epidauro IV a.C.), ICr.1.9.1.99 (Drero III/II a.C.), PEnteux.75.13 (III a.C.)
• Prosodia: [-ῠ-]
• Morfología: [pres. opt. 1a plu. ἐκδῦμεν Il.16.99]


A tr., en pres., fut. y aor. sigm. act.

I 1c. doble ac., de pers. y de la cosa que se quita quitar la ropa, despojar de ἐκ μέν με χλαῖναν ... ἔδυσαν Od.14.341, λῦσε δέ οἱ ζώνην ἰδὴ εἵματα ... ἔκδυε h.Ven.165, Ἀπόλλων ... οὑκδύων ἐμὲ χρηστηρίαν ἐσθῆτ' A.A.1269, παῖδα ... χιτῶνα ἐκδύσας X.Cyr.1.3.17, cf. Eu.Matt.27.28, Eu.Marc.15.20, ἐγδῦσαί με ὃ περιεβεβλήμην ἱμάτιον PEnteux.83.7 (III a.C.), cf. LXX Ge.37.23, Nu.20.28, SB 9068.13, PHib.202.3 (ambos III a.C.), PErasm.2.11, PFay.12.18 (ambos II a.C.), τὸν πολιτικὸν ἐκδύσαντες τὴν λεοντῆν Plu.2.785e, (Βίτινναν) τὴν ἀπληγίδ' ἐκδύσας Herod.5.18, c. gen. de pers. y ac. de la prenda θοιμάτιον ἐξέδυέ τινος Lys.11.5, tard. c. gen. de la prenda y ac. de pers. τὸν ἄθλιόν μου ἀδελφὸν ἐξέδυσεν τῆς ἐσθῆτος PKell.G.23.19 (IV d.C.)
sólo c. ac. de pers. desnudar, quitar el vestido ἐδόκει αὐτόν νιν ὁ θεὸς ἐγδύσας ... τοὺς φθεῖρας ... ἀποκαθαίρειν IG l.c., ὃς ἂν ... ἄνθρωπον ὁδοιπόρον ἐκδύσῃ el que quite la capa a un caminante Aesop.46, λέγειν ὅτι τὴν Ἀθηνᾶν Λαχάρης ἐξέδυσε dicen que Lácares desnudó a Atenea e.d., hizo fundir el manto de oro de la estatua, Plu.2.379c, κἀμὲ ὑβρικότες καὶ ἐγδεδυκότες PEnteux.l.c., de una momia despojada de su vendaje UPZ 187.14 (II a.C.), c. ac. y pred. ὅπως ἂν ἐκδύσω αὐτὴν γυμνήν LXX Os.2.5
c. idea de violencia despojar, desvalijar, sinón. de asaltar πάντας ἐκδύειν D.24.204, cf. PPetr.2.32.2a.16 (III a.C.) en BL 1.369, ἐξέδυσαν αὐτὸν καὶ ἔλαβον τὴν κεφαλὴν αὐτοῦ LXX 1Pa.10.9, cf. Eu.Luc.10.30, τοὺς βασιλεῖς Plu.Luc.33, en v. pas. τὸ γὰρ μὴ ἐκδυθῆναι Antipho 2.2.5, cf. PSI 380.10 (III a.C.), c. ac. de rel. τυπτόμενον ἐμὲ καὶ θοἰμάτιον ἐκδυόμενον D.54.32, cf. 35
desollar τὸ δέρμα ... ἐκδύεται ref. a Marsias, Palaeph.47
fig., c. ac. de abstr. despojar, privar τὴν δὲ δόξαν ἀπ' ἐμοῦ ἐξέδυσεν LXX Io.19.9.

2 c. ac. de una parte del cuerpo dejar al desnudo, descubrir ἐκδῦναι μαστούς descubrir los pechos e.d. dar la teta LXX La.4.3.

3 fact., en v. med. hacer salir, sacar (ὁ κάνων) ἐκδύσεται τοῦ ΑΒ σωλῆνος τὸν κύλινδρον Hero Spir.2.36.

II refl., gener. en v. med. y aor. rad. act., sólo c. ac. de la prenda que se quita

1 quitarse la ropa, despojarse de ἐκδὺς χλαῖναν Od.14.460, cf. Hippon.107.17, ἐκδῦσα χιτῶνα δωριάζειν Anacr.115, ἣν εἶχε στολὴν ... ἐκδύντα X.Cyr.1.4.26, cf. 5.1.2, D.C.57.21.2, Arr.An.2.11.5, Polyaen.1.27.1, en v. med. τεύχεά τ' ἐξεδύοντο Il.3.114, ἐκδύσεσθαι τὸν ... κιθῶνα Hdt.5.106, τὴν ἐξωμίδ' Ar.Lys.662, τὴν στολὴν αὐτοῦ LXX Le.6.4, cf. Iu.10.3, Plu.Art.3, 2.340c, θώρακας ἐκδῦναι ... τοὺς πολίτας ἔπειθεν Plu.Num.23, en v. pas. ἅμα δὲ κιθῶνι ἐκδυομένῳ συνεκδύεται καὶ τὴν αἰδῶ γυνή Hdt.1.8
abs. desnudarse, desvestirse X.An.4.3.12, Thphr.Char.25.2, más frec. en v. med. ἐπειδὰν ἐκδύσωνται los atletas en el gimnasio, Hp.Vict.3.84, διὰ τὸ μηδέποτε ἐκδύεσθαι X.HG 3.4.19, κἀγὼ 'κδύομαι Ar.Lys.920, θᾶττον ἐκδυώμεθα Ar.Lys.686, μὴ ἐγδυέσθω δὲ εἰς τὸ γυμνάσιον δ[ο]ῦ[λ]ος IBeroeae 1B.27 (II a.C.), οὐ θέλομεν ἐκδύσασθαι ἀλλ' ἐπενδύσασθαι 2Ep.Cor.5.4, cf. Eu.Fr.Pap.1.22, en un ritual de jóvenes al abandonar la ἀγέλα: ναωσάντων ... τὰν ἀγέλαν τὰν τόκα ἐσδυομέναν ICr.1.19.1.18 (Malla III a.C.), cf. 1.9.99 (Drero III/II a.C.)
en sent. fig. τῆς κακίας ἐκδυσάμενοι τὸν χιτῶνα Clem.Al.Paed.1.6.32, ἐκδεδυμένος τὸν παλαιὸν ἄνθρωπον Cyr.H.Catech.19.10, cf. Leont.Const.Hom.8.243, Amph.Exerc.252.

2 de anim. desprenderse de la piel, esp. ofidios mudar, despojarse de la camisa ἵνα γῆρας ... ἐκδύοιμι habla una cigarra, Call.Fr.1.35, más frec. en v. med. καρίδας ἐκδύεσθαί φησι τὸ γῆρας Thphr.Fr.177, cf. Arist.HA 600b32, Mir.835a27, D.C.61.2.4, δράκων ... ἐκδυόμενος τὸ γῆρας νεάζει Lyd.Mens.4.6, abs. τοῦτο τὸ γένος τῶν ὄφεων μὴ ἐκδύεσθαι μόνον Arist.HA 600b27, cf. Thphr.Fr.175
fig. cóm. ref. a pers. τὸ γῆρας ἐκδύς echar fuera la vejez (en juego c. el doble sent. de γῆρας), Ar.Pax 336.

3 fig., c. ac. de abstr. quitarse de encima, librarse de, rechazar αἲ γὰρ ... νῶϊν δ' ἐκδῦμεν ὄλεθρον Il.16.99, ὅτι ἂν μάλιστά σοι δόξῃ, τοῦτο καὶ ἐκδεδυκέναι Pl.Alc.2.147e, ἀνθρώπους ... ἐκδεδυκέναι τὰς λῃτουργίας D.20.1, ἐκδῦναι τὸν ἄνθρωπον liberarse de la condición humana D.L.9.66, τὸν φθόνον τοῦτον ἐκδύς Plu.Pomp.30, τὸν ἀκούσιον πλάνον ... ἐκδῦναι Ph.1.151, ἐκδύς τὴν πολιορκίαν I.BI 3.198, ψυχαὶ οὐ δυνάμεναι ἐκδῦναι τὰ σώματα Ph.1.80
en v. med. mismo sent. θηρία ... ἐκδύεται τὸ ἄγριον Plu.Pomp.28, τοὺς ἐπιθέτους ἐκδύεται κόσμους D.H.Dem.13.7.

B intr. c. idea de mov. real o fig., en v. med. y aor. rad. act.

1 salirse, marcharse de c. gen. o ἐκ y gen. ἐκδὺς μεγάροιο Od.22.334, ᾖτινι ἂν ἐκδύῃ τὸ παιδίον τοῦ χορίου ἐν τῇσι μήτρῃσι a aquella (mujer) que el feto se le salga del corion dentro de la matriz Hp.Superf.2
fig., c. gen. de abstr. evitar, escapar ἐξέδυ δίκης E.Supp.416, κακῶν E.IT 602, cf. Thgn.358, sin rég. οὐκέτι νόστος ἑτοῖμος ἐκδῦναι Opp.H.2.104, cf. 3.369, 4.119.

2 surgir, salir fuera de χαλκηλάτοις ὅπλοις μητρὸς ἐξέδυ de los terrígenas, S.Fr.341.3, ἐκδὺς καὶ ἀνακύπτας ἐκ τῆς θαλάττης εἰς τὸν ἐνθάδε τόπον Pl.Phd.109d, ὅθεν ἐξέδυτε i.e., del vientre de la madre, Plu.2.241b
tb. en v. med. οἱ δὲ ψῆνες ἐκδύονται ἐκ τοῦ ἐρινεοῦ Thphr.HP 2.8.2, cf. 2.8.1
sin rég. ἐκδῦναι ῥάκεσιν κρυφθείς Ar.V.351, ἐκδύεται ἔσωθεν τὰ σηπίδια Arist.HA 550a29, cf. 625b25, διὰ τρώγλης ἐκδύντας Arr.Epict.4.1.168
fig. κτησίων φρενῶν ἐξέδυς S.Fr.210.36, δικαῖος ἐκ θήρας ἐκδύνει LXX Pr.11.8, οὐδὲν δὲ κωλύει πάλιν ἐκδῦναι Plot.4.4.5.