ἐκβοηθέω


milit. partir o acudir en auxilio, en defensa gener. para hacer frente a un ataque enemigo ἐξεβοήθεον πανδημεὶ καὶ ἀπέκτειναν τοὺς Χίους Hdt.6.16, ἐς τὸν Ἰσθμόν Hdt.9.26, ἐκ τῶν Μεγάρων Th.1.105, ἐξεβοήθει καὶ αὐτὸς πρὸς τὰ ὅρια σὺν τοῖς περὶ αὐτόν acudió personalmente a defender las fronteras junto con su guardia personal X.Cyr.1.4.18, ἐξεβοήθει τήνδ' ἔχων τὴν ἀσπίδα Men.Asp.107, πάνυ γενναίως καὶ προθύμως Plb.1.30.11, ὡς εἶχε τάχους D.H.2.43, ἡ τροπὴ τῶν ἐκβοηθησάντων la puesta en fuga de las tropas de socorro Str.8.3.28, cf. X.HG 1.4.22, Aen.Tact.15.4, Thphr.Char.25.3, D.S.15.14.4, I.BI 3.487, Polyaen.1.1.3, Plu.Crass.11, Paus.1.28.9, raro no milit. νεανίσκων πολλῶν ἐκβοηθούντων Plu.2.773f.