ἐγχάσκω
• Grafía: graf. ἐνχ- Aristo Phil.14.8
• Morfología: [fut. contr. 3a sg. ἐγχανεῖ Ar.V.1349; aor. opt. 3a sg. ἐγχάνοι Ar.Ach.1197]


1 abrir la boca, estar boquiabierto ante ἐξόπισθε ... ἐγχάσκει τὴν γλῶσσαν †ελων va detrás con la lengua fuera Call.Fr.191.82, εἰς αὐτὴν (γυναῖκα) ἐγκέχηναν LXX 1Es.4.19, ἐγχανὼν τῷ πλακοῦντι un parásito ante un pastel que no acaba de llegar, Alciphr.3.39.1, πρὸς τὴν σελήνην τρὶς ἐγχανὼν προσεύχεσθαι Luc.Icar.13.

2 reírse, burlarse de c. dat. ταῖς ἐμαῖς τύχαισιν Ar.Ach.1197, κἀγχανεῖ τούτῳ (τῷ πέει) Ar.V.1349, cf. 721, ἐγχ]άσκοντα τῇ 'μῇ μωρίᾳ S.Fr.314.353 (cj.), προσέχειν μὲν διαλεγομένῳ καὶ ἐνχάσκειν Aristo Phil.l.c., ἰδιώταις ἀνθρώποις ἐγχανών Luc.Peregr.13, ἄπεισί σοι πλατὺ ἐγχανών Luc.Merc.Cond.14, c. el dat. sobreentendido ἐγχανὼν τεθνήξεις te morirás riéndote (de mí), Ar.Nu.1436
tb. en v. med. ἐγχανεῖται τῇ πόλει Ar.Eq.1313, οὐ ... ἐμοῦ ζῶντος ἐγχανοῦνται mientras yo viva no se reirán (de mí), Ar.Lys.271
c. part. κοὐκ ἐγχανεῖται σ' ἐξαπατῶν Ὑπέρβολος Hipérbolo no se reirá después de haberte engañado Ar.V.1007, μὴ γὰρ ἐγχάνοι ποτὲ μηδέ περ γέροντας ὄντας ἐκφυγὼν Ἀχαρνέας Ar.Ach.222.