ἄννησον, -ου, τό
• Alolema(s): ἄνησσον PSI 422.28 (III a.C.), Dsc.3.56; ἄννησσον PCair.Zen.292.129, 316 (III a.C.), ID 440A.64 (II d.C.); ἄννισον Alex.127.7; ἄνησον Hp.Acut.23, Mul.1.26; ἄνισον Hp.Nat.Mul.32 (p.360), Morb.3.11, An.Boiss.2.395; ἀνήσουμ Dsc.3.56; ἄννηττον Orus B 21


bot. anís, Pimpinella anisum L., Hdt.4.71, Thphr.HP 1.11.2, Nic.Th.650, PTeb.832.23 (II a.C.), POxy.1088.67 (I d.C.), PHarris 46.6 (I d.C.), Plin.HN 20.185, Colum.12.15.3, Orib.5.33.10.
• Etimología: Cf. ἄνηθον.