ἀρέσκεια, -ας, ἡ


1 peyor. obsequiosidad, adulación, servilismo abs., Arist.EE 1221a8, MM 1192b30, Thphr.Char.5 tít., Plb.5.86.11, 31.18.5, Phld.Vit.5B., M.Ant.5.18, Aristid.Quint.67.23, c. gen. obj. ἀ. τοῦ βασιλέως obsequiosidad para con el rey Plb.6.11a.7, αὐτοῦ I.AI 18.291.

2 posit. gusto por agradar, deseo de agradar c. giro prep. εἰς τὰν πάτριν SEG 32.1243.6 (Cime I a./d.C.), εἰς τὸ πλῆθος IPr.113.73 (I a.C.), εἰς τὴν πόλιν IPE 2.5, πρὸς τὸν πλησίον Polystr.Contempt.18.4, πρὸς θεὸν καὶ ἀρετήν Ph.1.168
c. gen. obj. τοῦ Κυρίου ... ἀ. deseo de agradar al Señor, Ep.Col.1.10, ἑτέρων Hld.10.14.7
c. gen. subjet. ψευδεῖς ἀρέσκειαι ... γυναικός falsos son los deseos de agradar de la mujer LXX Pr.31.30.

3 plu. opiniones, placita αἱ τῶν πολλῶν ἀρέσκειαι Ph.2.191, τὰ ταῖς κεναῖς (sic) σοφιστῶν ἀρεσκήαις ὑπεναντία Demetr.Lac. en CErc.10 p.51.