ἀρκέω
• Morfología: [en todos los temas con -ε-; tard. perf. med. y aor. y fut. pas. con -εσ-]


I tr.

1 c. ac. que indica un ‘mal’ y dat. alejar ὅς οἱ ... ἤρκει ὄλεθρον Il.13.440, cf. 6.16, 15.534, 20.289, Od.4.292, τοι Ἄρης ... τελευτὴν ἀρκέσει Hes.Sc.358, πῶς ... οὐκ ἠρκέσατον Κῆρας μελάθροις; E.El.1300, ἤρκεσαν ... πατρίδι δουλοσύνην AP 7.257, πορθουμένοισι κῆρας ἀρκέσαι πικράς Lyc.289
sin dat. evitar ἐγὼ 'φύλαξα τοῦτο γ' ἀρκέσαι pero yo he procurado evitar esto S.Ai.535, cf. 727.

2 c. ac. de abstr. o inf. osar, ser capaz de οὐδ' ἔργα μείω χειρὸς ἀρκέσας ἐμῆς S.Ai.439, ἀρκέσαι πειράσομαι (ἀποδώσειν χάριν) Aeschin.Ep.7.1, οὐκ ἠρκέσθη εἰπεῖν no llegó a decir LXX Pr.30.15.

II intr.

1 ayudar, defender, proteger οἱ ἤρκεσε θώρηξ la coraza lo salvó, Il.15.529, φράσαι ἤ κεν νῶϊν Ἀθήνη ... ἀρκέσει piensa si Atenea nos va a defender, Od.16.261, οὐδ' ὑμῖν ποταμὸς ... ἀρκέσει Il.21.131, οἷσιν ἤρκεσας a quienes ayudaste Archil.292.7, ἄρκεσόν μοι S.Ai.824, θεοῖς ... οὐδὲν ἀρκεῖν S.Ai.590, ἀρκεῖν φίλοις S.El.322, παισὶ ... ἀρκέσαι E.Hec.1164, Δευκαλίωνα ... σφίσιν ἀρκέσαι D.Chr.36.49, cf. E.Fr.624
abs. valer, servir οὐδ' ἤρκεσε θώρηξ y no sirvió la coraza, Il.13.371, οὐδὲν ... ἤρκει τόξα de nada valían los arcos A.Pers.278, κλύει τις ἢ οὐδεὶς ἀρκέσει; ¿oye alguien o nadie ayudará? E.Hec.1094, ἤρκεσε τῷ λόγῳ Philostr.VS 542.

2 esp. en constr. impers. ser suficiente, bastar c. dat. οὐδὲ ταῦτά σοι ἤρκεσε Hdt.2.115, αὐτῷ ἐμοὶ ... ἀρκέων ἐστὶ βίος Hdt.7.28, οἶμαι ... ἀρκεῖν σοι ... καὶ τὰ σ' ... ἀλγήμαθ' S.Ph.339, cf. Ant.308, E.Supp.262, Or.1589, Heracl.99, Ar.Lys.917, Th.2.62, 72, 5.48, Antipho 2.4.10, Isoc.9.34, Is.5.5, Alex.167, Aeschin.3.218, Pl.Ax.369e, Luc.Cyn.10, Numen.25.52, Hdn.4.7.5, D.C.40.35, Hierocl.Facet.225
abs. τῶν τις ἀρκέσει alguno de ellos bastará Archil.300.10, βίος ... ἀρκέων ὑπῆν Hdt.1.31, ἀρκείτω βίος acabe ya mi vida A.A.1314, ἀρκεῖν δοκεῖ μοι S.El.1364, δύναμις ἀρκεῖ Pi.Fr.52q.5, cf. S.Tr.711, 1216, E.Hipp.1036, Ar.Ec.828, Th.1.93, X.Cyr.6.2.31, An.5.1.13, HG 3.2.21, Aristox.Harm.p.30.9, D.13.2, 24.25, Thphr.CP 3.17.4, Luc.Harm.3, Aristid.Quint.15.20, Porph.Sent.32, MAMA 4.279 (Dionisópolis, Frigia)
c. suj. inf., c. dat. de pers. o abs. ἐμ' ἀρκεῖ τῶνδε βουλεύειν πέρι es suficiente que yo resuelva sobre esto A.Th.248, ἀρκεῖ ταῦτά μοι διειδέναι S.OC 295, ἀρκέσει ... ὑμῖν ... εἴκειν ἃ τοῖς ... ἤρεσκεν κριταῖς S.Ai.1242, ἐμοὶ ... ἀρκεῖ ... ἐν δόμοις μένειν S.Ai.80, cf. E.Alc.33, Hipp.524, Rh.483, cf. Th.2.35, X.Cyr.3.3.3, 7.5.75, 8.8.16, An.2.6.20, 5.8.13, HG 5.2.34, Eq.Mag.7.4, 9.1, Antipho 2.2.2, D.53.2, Theoc.5.7, Numen.16.5
c. suj. oracional ἀρκεῖ ἢν ... basta con ... X.Cyr.3.3.51, 8.1.14, ἀρκεῖ ... ὅτι ... X.Mem.4.4.9
c. εἰς o ἐπί y ac. πῶς ἡ πόλις ἀρκέσει ἐπὶ τοσαύτην παρασκευήν; Pl.R.369d, cf. Tht.174a, ἀρκέσει μοι τοῦτο εἰς τὸ πείθεσθαι X.Mem.3.3.10, c. πρός y ac. ἀρκεῖν ... πρὸς τὸ μακαρίως βιῶναι S.E.M.7.12
c. inf. final τὸ ... Ἀρχιλόχου μέλος ἄρκεσε ... ἁγεμονεῦσαι el canto de Arquíloco sirvió para guiar el cortejo Pi.O.9.3, λιμὴν ... ἤρκεσεν ... πεσεῖν S.OT 1209, μικρὰ πρόφασις ἀρκέσει κεῖσθαι καὶ αὐτὸν καὶ τὸν ἵππον X.Eq.7.16, c. dat. instrum. ἀρκοῦν ταῖς τῶν μεγίστων δένδρων ῥίζαις D.S.2.10
part. neutr. subst. τἀρκοῦντα lo suficiente, lo estrictamente necesario E.Supp.865, X.Cyr.8.2.21, Mem.1.2.1, 3.5, Smp.4.35, Luc.Dom.7
en constr. pers. c. part. τοσοῦτον ἀρκῶ σοι σαφηνίσας μόνον basta simplemente que yo dé cuenta de eso A.Pr.621, ἔνδον ἄρκείτω μένων básteme que esté dentro S.Ai.76, ἀρκέσω θνῄσκουσ' ἐγώ bastará que yo muera S.Ant.547, ἀρκεῖν ... μίαν ψυχὴν τάδ' ἐκτίνουσαν S.OC 498, cf. E.Hel.1274, Or.1592, Alc.383, IA 1417, Tr.673, Rh.329, Th.2.47, X.Cyr.4.5.44, δίδασκέ μοι ... παῖδας ... σοφούς, ὥσπερ σύ, μηδὲν μᾶλλον· ἀρκέσουσι γάρ (σοφοὶ ὄντες) E.Heracl.576, c. inf. ἑπτὰ ... τῶν φυγόντων ἤρκεσαν καταλῦσαι X.HG 5.4.1
c. gen. abundar en ἴδ', ὡς ἐσθλῶν περὶ Θήβας μύθων ... ἤρκεσεν ἱστορίη ved cómo la historia abundó en nobles mitos sobre Tebas, AP 9.253 (Phil.).

3 en constr. pers., c. dat. atreverse con, ser digno rival de ψιλὸς ἀρκέσαιμι σοὶ γ' ὡπλισμένῳ S.Ai.1123, διανοίας δοκῶν ἅπτεσθαι, ᾗ μηδὲ Νέρων ἤρκεσεν pareciendo emprender un proyecto al que ni siquiera Nerón se atrevió Philostr.VS 551, c. πρός y ac. ἀρκοῦμεν πρὸς τοὺς πολεμίους Th.6.84
c. dat. de abstr. dar abasto πόνοις πλείοσιν Iust.Const.δέδωκεν 17.

4 en cont. de tiempo durar, resistir οἴεσθε ... ἡσυχίαν οὐ τούτοις τῶν ἀνθρώπων ἐπὶ πλεῖστον ἀρκεῖν creéis que la paz no puede durar mucho con esos hombres Th.1.71, ἓν ἦμαρ de unos muros, Lyc.524, οὐδ' ἔτ' ἀρκῶ y no aguanto más S.El.186, σχεδίας ἀρκούσας ... πρὸς τὸ παρόν Plb.3.42.8.

III en v. med.-pas. contentarse con c. instrum. τὸ τοῖς τυχοῦσιν ἀρκεῖσθαι Plu.2.511c (= Heraclit.A 3b), τοῖς παρεοῦσιν ἀρκέεσθαι Democr.B 191, οὐδ' ... ἔφη ... ἀρκέεσθαι τούτοισι μόνοισιν dijo que no se contentaba sólo con eso Hdt.9.33, οὐ ... ἀρκέεται ὁ κινδυνεύων οἷς δυνάμεθα Hp.Ep.16, ἀρκούμενοι αὐτῷ τούτῳ Arist.EN 1107b15, ἀρκοῦμαι δώροις AP 6.329 (Leon.), ἀρκεσθέντες τοῖς πρὸ τοῦ βασιλέως ὀφθεῖσιν Plot.5.5.3, ἤρκεσται τῷ ... γεγονέναι Sthenid.188.8, cf. Plu.Pel.35, 2.114b, Luc.Salt.83, D.H.6.94, D.S.1.8, 15.72, D.C.44.41.4, Ep.Hebr.13.5, PCair.Isidor.80.12 (III d.C.), Petr.Patr.14, ἀρκοῦμαι μάρτυρι AP 9.28 (Pomp.Mac.Iun.), ἀρκεῖται δ' ἀνδρὸς ὁμοφροσύνᾳ AP 6.209 (Antip.Thess.), c. inf. ἀρκεσθέντες ὑπὲρ αὐτῶν εἰπεῖν Luc.Philopatr.29, οὐδ' ἠρκοῦντο σεσωκέναι τοὺς Μαμερτίνους no se contentaban con haber salvado a los mamertinos Plb.1.20.1, c. part. οὐκ ἠρκεῖτο ποιούμενος τοὺς λόγους Plb.32.2.6, ἠρκοῦντο προσφερόμενοι D.S.5.15, ἵνα ὀλίγα ... ἀρκεσθῶμεν εἰπόντες S.E.P.1.85, c. or. cond. ἀρκούμενον εἰ ... ἔχει contentándose con tener Eust.Op.10.5, abs. ἠρκούμεθα nos dábamos por satisfechos Plot.5.3.6, δύναιτ' ἂν ἀρκεῖσθαί τις uno podría contentarse Alex.300.
• Etimología: De la raíz *H2erk- > ἀρκ- como het. ḫark- ‘tener’, lat. arceo. Prob. se trata de un denom. de ἄρκος rehecho a partir del aor. sigmático.