ἀποσῴζω
• Morfología: [lacon. aor. ἀπεσόϊξεν Hsch.]


I de pers.

1 tr. salvar, salvar de c. ac. y gen. σε ... νόσου S.Ph.1379, c. ac. y part. pred. τινὰς δὲ τῶν πολιτῶν ἐ[πὶ ξέ]νης δουλεύοντας ἀπεσώισεν BCH 10.301 (Alabanda II a.C.)
sólo c. ac. ἀμφοτέρους Aristaenet.1.5.36
c. ac. y ἐς c. ac. o adv. de direcc. conducir a salvo ὑμᾶς εἰς τὴν Ἑλλάδα X.An.2.3.18, οἴκαδε καὶ ἑαυτούς X.HG 7.2.19
abs. conservar a salvo Pl.Phlb.26c.

2 intr. salvarse ἀπέσωσεν γενομένη nació con vida Pl.Ep.336b
en v. med.-pas., c. ἐς o ἐπί y ac. llegar a salvo ἕνα μοῦνον τὸν ἀποσωθέντα αὐτῶν ἐς τὴν Ἀττικὴν γενέσθαι que fue uno solo de ellos el que llegó a salvo al Ática Hdt.5.87, ἐς Σπάρτην Hdt.7.229, ἐς τὴν Ἀσίην Hdt.8.118, εἰς Δεκέλειαν X.HG 1.3.22, ἐπὶ θάλατταν X.HG 3.1.2
c. ἐκ y gen. ἐκ τῶν ναυαγίων Luc.Herm.86
abs., Hdt.2.107, 8.88, Men.Dysc.434.

II de abstr. conservar, recordar, preservar πατρὸς γνώμας E.Fr.19.2M., τά τε νοηθέντα ἂν καλὰ τότε πάντα ἀπέσωσε hubiera preservado todo el bello plan de entonces Pl.Lg.692c, τὴν τάξιν del pulso, Gal.14.635, τ]ὴν ἐκ φύσεως ὀφειλομένην ἀποσῴζων εὔνοιαν POxy.2711.4 (III d.C.), τὴν καλήν μοι πίστιν ἀποσώζειν preservarme su buena fe, POxy.71.2.11 (IV d.C.), ἑκάστῳ τὸ δίκαιον τοῦ Θεοῦ ἀποσώζοντος Marc.Er.Opusc.M.65.948B, en v. pas. καθαρὰν ἀποσωθῆναι τῷ Θεῷ τὴν φύσιν Gr.Nyss.Or.Catech.35, ἵν' ἡ ... πρόσοδος ... ἀποσωθείῃ τῷ ταμεί[ῳ PBeatty Panop.2.141 (IV d.C.).