ἀπείργω
• Alolema(s): ἀφέργω TEracl.1.131
• Morfología: [ép.-jón. pres. ἀποέργει Od.3.296, ἀπέργει Hdt.1.72, part. ἀπέργων Hdt.7.43, impf. ἀπέεργεν Il.24.238; aor. ἀπέρξαι Hdt.2.124]


A tr.

I c. ac. diversos

1 c. n. de acción y pers. detener, parar μικρὸς δὲ λίθος μέγα κῦμ' ἀποέργει Od.3.296, οἱ δ' ἀπὸ πάμπαν εἴργοντες (sc. τοὺς πολεμίους) Pi.O.13.59, τίς ταῦτ' ἀπεῖρξεν; S.Ai.1280, νόσους ἀ. E.Io 1013
en v. pas. de ríos ser desviado ὁ ἀγκὼν ... τοῦ Νείλου, ὡς ἀπεργμένος ῥέῃ, ἐν φυλακῇσι μεγάλῃσι ἔχεται Hdt.2.99, τὸ ἀπεργμένον cauce seco del Nilo desviado por un dique, Hdt.2.99, cf. TEracl.1.131 (Heraclea IV a.C.).

2 de n. geográficos formar el límite, servir de frontera ὁ Ἅλυς ... ἔνθεν μὲν Συρίους Καππαδόκας ἀπέργει, ἐξ εὐωνύμου δὲ Παφλαγόνας Hdt.1.72, πρὸς βορῆν ἄνεμον ὁ Κεραμεικὸς κόλπος ἀπέργει Hdt.1.174, cf. 1.204, 2.99, 4.55
contener, rodear αἱ δὲ ὦν ἐσχατιαὶ ... περικληίουσαι τὴν ἄλλην χώρην καὶ ἐντὸς ἀπέργουσαι Hdt.3.116
guardar ἀπεργμένον ἐν τῇ ἀκροπόλι Hdt.1.154, cf. 5.64, ἐν τῷ ἱρῷ Hdt.6.79.

3 c. dos ac. locales separar ὅθι κληῒς ἀποέργει αὐχένα τε στῆθός τε Il.8.325.

II c. ac. gener. de pers. y gen.

1 rechazar, apartar Τρῶας ... αἰθούσης Il.24.238, πόλεως ... δούλιον ζυγόν A.Th.471, ἐγώ σφ' ἀπείργω yo la desvié (la mano de Áyax), S.Ai.51, cf. D.C.41.27.2
sólo c. gen. βωμῶν E.IT 383, τῆς συμμεθέξεως τῶν χαλεπῶν Arist.EE 1245b34
en v. med. c. ac. y dat. πύλῃσι τὸν ἱκέτην ἀπείργεται aleja al suplicante de su puerta A.Ch.569
fig. πόσον δ' ἀπείργει μῆκος ἐκ γαίας δόρυ; ¿qué distancia mantiene alejado el barco de la tierra? E.Hel.1268.

2 excluir τινα ... μαθήματος Th.2.39, cf. 3.45, νόμων ἡμᾶς ἀπείργεις Ar.V.467, Λάμπωνα ... δείπνου Cratin.57, σφεας θυσιέων ἀ. Hdt.2.124.

3 tener lejos, proteger τοὺς φιλίους ... ἀπὸ τῶν Ἑλλήνων a los propios ... de los griegos Hdt.9.68.

III c. ac. de abstr. o inf. impedir, prohibir τὴν βίαιον τροφήν prohibir dietas severas Arist.Pol.1338b41, τὴν ... κτῆσιν Plu.2.584b
esp. c. ac. e inf. αὐγὰς ἀπείρξω σὴν πρόσοψιν εἰσιδεῖν apartaré (sus) ojos para que no vea tu cara S.Ai.70, cf. E.Rh.432, Fr.579, Antiph.126 (cód.), AB 420
c. inf. precedido de μή no traducible μὴ θιγγάνειν E.Hel.1559, μὴ γίγνεσθαι Pl.Lg.837d, οἱ νόμοι ἀπεῖργον αὐτοὺς ἔργα μὴ πράσσειν βίαι Critias Fr.Trag.19.10
abs. ἐν ᾧ κόσμῳ μὴ νόμος ἀπείργει Democr.B 259, νόμος οὐδεὶς ἀπεῖργε Th.2.53, ὅπου μὴ ... καῦμα ἀποείργει allí donde el calor no impide (la vida), Pl.Ti.22e, ἀλλ' ἀπείργοι θεός ¡pero dios no lo quiera! S.Ai.949, cf. LXX 2Ma.12.40
en v. pas. mismo sent. φυγῇ ἀπειργόμενος X.HG 1.4.15.

B intr. en v. med.-pas. retraerse, tener reservas, no presentarse ante c. gen. ξένου Pl.Lg.879d
quedar libre de c. inf. ᾗ δὲ αὐτὸ ἐν ἑαυτῷ, τῶν μὲν ἄλλων ἀπείργοντο ἅπτεσθαι por el hecho de (estar el Uno) en sí mismo quedaría libre del contacto con los otros Pl.Prm.148e.