ἀντιδιατίθημι


1 en v. act. vengarse de c. ac. αὐτόν D.S.34.12 φησὶ ... τὸ ἀμύνεσθαι οὐ μόνον σημαίνειν τὸ κακῶς παθόντα ἀντιδιατιθέναι Eust.546.28
abs. οὔτ' ἀντιδιαθεῖναι ... δυνατός ἐστι Ph.2.313.

2 en v. med. oponerse πρὸς τὴν πειθὼ τῶν λόγων Longin.17.1, cf. A.D.Synt.291.2
οἱ ἀντιδιατιθέμενοι los adversarios δοῦλον δὲ Κυρίου οὐ δεῖ μάχεσθαι, ἀλλὰ ἤπιον εἶναι πρὸς πάντας ... ἐν πραΰτητι παιδεύοντα τοὺς ἀ. un siervo del Señor no debe ser pendenciero sino atento con todos ... educando con mansedumbre a los adversarios, 2Ep.Ti.2.25.