ἀναζωπῠρέω


I tr.

1 dar calor constantemente (sc. ἥλιος) τὴν ὅλην ... φύσιν ... κινεῖ καὶ ἀναζωπυρεῖ Iul.Or.11.151c.

2 fig. reavivar, volver a inflamar ἀν' αὖ σὺ ζωπυρεῖς νείκη νέα E.El.1121, πολέμους ... ἐμφυλίους D.H.7.54, τὸ χάρισμα τοῦ Θεοῦ 2Ep.Ti.1.6, ἐπιθυμίαν Luc.Cal.17, (δόγματα) M.Ant.7.2, τὸ κατεψυγμένον τοῦτο τοῦ βίου μέρος Plu.2.600b, τὸ ἀναζωπυροῦν τὰς πᾶσας βίβλους [σ]ου avivar todos tus libros (mágicos) PMag.13.740.

II intr.

1 volver a calentarse o inflamarse θερμῷ τὸ θερμόν Arist.Spir.484a7, (ἀστέρες) Placit.2.13.14.

2 fig. reanimarse, recobrar fuerzas de seres animados, de un caballo, X.Eq.10.16, ἡ πόλις Plu.Tim.24, ὁ Κάτων Plu.Cat.Mi.61, cf. Pomp.41, I.AI 11.240, Ign.Eph.1.1
en v. med. mismo sent. ἀνεζωπυρούμην Pl.Chrm.156d, τὰ τῶν Θηβαίων X.HG 5.4.46, cf. Eq.10.16, Iambl.VP 112
de actividades del espíritu reavivarse, volver a inflamarse τὸ πνεῦμα τοῦ λαοῦ LXX 1Ma.13.7, cf. LXX Ge.45.27, ἡ πίστις αὐτοῦ 1Ep.Clem.27.3
v. med. mismo sent. ὄργανόν τι ψυχῆς Pl.R.527d, ὁ ἔρως I.BI 1.444, πάντα ... ἐγείρεται καὶ ἀναζωπυρεῖται Procl.in Alc.32.