ἀμείβω
• Prosodia: [ᾰ-]
• Morfología: [pres. inf. act. beoc. ἄ]μιβεγ (ante χ-) Corinn.(?) 39.6.1; pret. sin aum.: impf. ἄμειβον Il.14.381, ἀμείβετο Il.3.171, aor. ind. ἄμειψε h.Cer.275, ἄμειψεν A.R.3.280, ἀμείψατο Il.4.403, Hdt.1.37, ἄμίψατο Corinn.1.3.51, plusperf. ἄμειπτο Nonn.D.44.241, c. aum. ᾱ- dór. aor. ἄμειψεν Pi.P.5.38]


A gener. tr. act.

I c. ac. Compl. dir. de cosa

1 cambiar, cambiar de ἔντε' ἄμειβεν Il.17.192, τεύχε' Il.14.381, μέγεθος καὶ εἶδος h.Cer.275, εἴδεα Emp.B 125, χρῶτα ... βαφῇ A.Pers.316, χροιᾶς ... ἄνθος A.Pr.23, χώραν ἀμεῖβον ἄλλοτ' ἄλλοθι γίγνεται Pl.Prm.138d, ἄλλοτε ἄλλην γῆν ἀ. Luc.Anach.18, ἐπεισέρχεται πολλὰ ἀμείβων, ὥσπερ οἱ χαμαιλέοντες, χρώματα Iul.Caes.309a
fig. adquirir χροιῆς ἄνθος ἀμειβομένης cuando la piel adquiera su flor (e.d. la barba), Sol.19.6.

2 relevar τίνος ἁ φυλακά; τίς ἀμείβει τὰν ἐμάν; ¿de quién es la guardia? ¿quién sigue a la mía? E.Rh.527.

II igual constr. más otro régimen (gener.)

1 v. act. no preposicional dar a cambio, cambiar por c. ac. y gen. τεύχε' ἄμειβε χρύσεα χαλκείων dio sus armas de oro a cambio de unas de bronce, Il.6.235, v. med. mismo sent. οὔ] νιν Βαβυλῶνος ἀμείψομαι no la cambiaré por Babilonia (la ciudad de Cartea), Pi.Fr.52d.15, οὐρανοῦ καὶ σελήνης γῆν ἀμειψαμένη cambiando (el alma) la tierra por el cielo y la luna Plu.2.607e
sólo c. ac. δάμαρτ' ἀμείψας dando su esposa a cambio (de su vida), E.Alc.46
sólo c. ac. κλύω ... Ἰὼ [πάτ]ρας ἀμφὶς ἀμεῖψαι [κερ]ασφόρον ἄταν sé que Ío lejos de su patria ha cambiado (se ha despojado de) la maldición de sus cuernos E.Fr.1.3.29 Bond
c. idea de movimiento alternar, cambiar, mover alternativamente γόνυ γουνὸς ἀμείβων Il.11.547.

2 v. act. c. ac. y εἰς cambiar en, convertir τὸ αἷμα ἐς χροιὴν λευκήν Aret.SD 2.11.5, ἐς κακοχυμίην ἤμειψε τὰ σπλάγχνα cambió en insalubridad las visceras e.d. produjo enfermedad en las visceras Aret.SD 2.1.1
tb. en v. med.-pas. ἐς δὲ κονίην ἠμείφθη κενεὴν εὔσταχυς ἡλικίη su juventud floreciente se convirtió en polvo vano, AP 7.589, νῦν δ' οἱ μὲν ἐς ὑμέας ἠμείφθησαν δαίμονες los dioses han cambiado para vosotros, AP 7.638 (Crin).

3 v. act. c. ac. y ἀντί, ἐκ + gen. recibir a cambio de ἀντὶ δελφίνων ... ἵππους ἀμείφαντες Pi.P.4.17, πέπλους ... ἀντὶ ... στολῆς E.Hel.1382, πόσιν ἀντὶ σᾶς ... ψυχᾶς E.Alc.462, μορφὴν δ' ἀμείψας ἐκ θεοῦ βροτησίαν habiendo recibido (adquirido) la forma humana en vez de la divina E.Ba.4
δέδοικα μή τι πὰρ θεοῖς ἀμβλακὼν τιμὰν πρὸς ἀνθρώπων ἀμείψω temo que a pesar de haber pecado contra los dioses reciba a cambio honra de parte de los hombres Ibyc.29
v. med. mismo sent. θητικοῦ ἀντὶ τέλους ἱππάδ' ἀμειψάμενος habiendo cambiado de la clase de los tetes a la de los caballeros e.d. habiendo pasado de tete a caballero epigr. en Arist.Ath.7.4, ἄλλην ἐξ ἄλλης πόλεως ἀμειβομένῳ (para un hombre) que cambia una ciudad por otra e.d. que pasa de una a otra ciudad Pl.Ap.37d
tb. c. ac. y gen. λῴους φρένας τῶν νῦν παρουσῶν τῶνδ' ἀμείψασθαι que cambiases los sentimientos que ahora tienes por otros mejores S.Tr.737
sólo c. ac. cambiarse, mudarse de ropa y similares δυσόρφναια δ' ... τάδε σκότι' ἀμείβομαι me pongo estos oscuros harapos E.Ph.326.

III c. idea de movimiento

1 v. act. c. ac. de direcc. o extensión (c. palabras de lugar) atravesar, pasar λόφον Pi.P.5.38, κέλευθον B.18.16, πορθμόν A.Pers.70, πόρον E.IA 144, θύρας Hdt.5.72, cf. A.Ch.571
según contexto dejar atrás, salir de ἔξελθ' ἀμείψας τάσδε πετρήρεις στέγας S.Ph.1262, δώματα E.El.750
c. παρά + ac. τάφον παρὰ λιτὸν Ἀνακρείοντος ἀμείβων pasando junto a la sencilla tumba de Anacreonte, AP 7.26 (Antip.Sid.)
en v. med. mismo sent. cruzar, atravesar, pasar ψυχὴ ... ἀμείψεται ἕρκος ὀδόντων Il.9.409, cf. Od.10.328, οὐδόν Hes.Th.749, ποταμόν Simon.83.2D., πρόθυρα A.Ch.965, πύλας E.Alc.752, ὑπὲρ οὐδόν Theoc.2.104, πατρίδ' ἀμειψάμενος mudando de patria Sol.2.4
fig. οὔτις μερόπων ἀσινῆ βίοτον ... <ἂν> ἄτιμος ἀμείψαι ningún hombre cruzará indemne una vida sin dolor A.Ch.1019.

2 igual cont. c. ac. de pers. hacer cruzar, hacer pasar πίτυλον, ὃς αἰὲν δι' Ἀχέροντ' ἀμείβεται τὰν ... θεωρίδα golpe de remos que hace cruzar el Aqueronte a la peregrinación (de los muertos), A.Th.856
c. dat. instrum. (τέκνα) διαδοχαῖς ἀμείβουσαι χερῶν haciendo pasar (a los niños) de mano en mano E.Hec.1159.

3 fig. sobrepasar μελισσᾶν ... πόνον Pi.P.6.54.

B usos especiales de la v. med. c. constr. diferentes de A

I c. dat. instrum. o c. ac. interno variar στενότητι X.Cyn.9.14
cambiarse, mudarse τᾷ δὲ χολᾷ τὸ πρόσωπον ἀ. Theoc.23.13
corresponder τὰ δὲ ἄλλα (ἐμπόλια) ἀμειβόμενα τὸ ἴσον ἀπὸ τοῦ μεγίστου εἰς τὸ ἐλάχιστον los demás (tarugos) guardando la misma proporción (e.d. correspondiendo) desde el mayor al menor, IG 22.1675.9 (Eleusis IV a.C.).

II 1devolver, pagar, dar su merecido (según el contexto más amplio se define como recompensar o castigar cf. ἀμείβεσθαι· ἐπὶ τοῦ χάριν εἰδέναι, καὶ ἐπὶ τοῦ κακὸν ἀντιδιδόναι AB 183.15)

a) c. ac. de pers. y dat. instrum. σ' εὖ δώροισιν Od.24.285, χρηστοῖσί με Hdt.1.41, πολλῶν ὀφείλω σοι χάριτας, γονῆς, τροφῆς· ἀμείβομαί σε τῷ φυγεῖν τὴν οἰκίαν Com.Adesp.371K., αὐτοὺς ... αἰωνίῳ χάριτι I.BI 4.461, ἔφη ... ἀμείψασθαί με ἀμοιβῇ τῇ δικαίᾳ θέλων Luc.Asin.27, ἀγαθοῖς δὲ πολλοῖς ὑβρίσαντας ἠμείψω Babr.119.9, κακίᾳ ἠμείψαντό σε Aq.Ge.50.17
tb. c. ac. asimilado al de pers. dar las gracias, agradecer θυσίαις ἠμείβοντο τὴν τοῦ θεοῦ περὶ αὐτοὺς πρόνοιαν dieron las gracias con sacrificios por la providencia divina para con ellos I.AI 3.38
c. ac. de pers. y gen. ἀ. ... σε τῆς δικαιοσύνης darte las gracias por tu justicia Luc.Somn.15
sólo c. ac. de pers. τοὺς μὲν ἐκόλαζε τοὺς δὲ ἠμείβετο a los unos castigaba, a los otros recompensaba D.C.74.8.4, pero τὸν δ' ἄδικον ἀ. castigar al culpable S.Fr.12
c. ac. de objetos personif. πεσόντα γ' ὧδ' ἀμείψομαι os castigaré así arrojándoos al suelo A.A.1267;

b) c. ac. int. δίδυμα καὶ τριπλᾶ παλίμποινα θέλων ἀμείψῃ dobles y triples recompensas has de pagar de buen grado A.Ch.793, τὸ δ' ἄχνυμαι, φθόνον ἀμειβόμενον τὰ καλὰ ἔργα me duelo de la envidia que resulta de las acciones nobles Pi.P.7.19, ἀ. ... ἀσυνεσίας castigar las insensateces E.Ph.1727, φόνον E.El.1093, οὐδ' ἐστὶν ἴσον τὸ τὴν προϋπαρχὴν ἀμείψασθαι no es equitativo pagar (e.d. devolver) el servicio original Arist.EN 1165a5, ἀμοιβόμενος (sic) τὰς ἀμοιβάς Mitteis Chr.2.361.17 (IV a.C.), ὦ παντοίας φιλότητος ἀμειβόμεναι χάριν oh vosotras que venís a dar las gracias por una amistad de todo tipo S.El.134
a veces c. ac. int. y dat. de pers. πολλοῖσι ... κέρδη πονηρὰ ζημίαν ἠμείψατο a muchos las ganancias injustas les han traído un castigo E.Cyc.312, tb. en v. act. χάριν γὰρ τροφεῦσιν ἀμείβων dando las gracias a quienes lo criaron A.A.729
c. ac. int., dat. de pers. y ἀντί + gen. ὁ ... Θεὸς ἀντὶ τῶν πόνων ... ἀμείψεται αὐτῷ πλούσια ... τὰ ἀντάμοιβα PMasp.151.256 (VI a.C.)
en v. pas. τὸ [δ]ὲ γενόμενον ἀνάλωμα ... ἀπο[λογισά]μενοι τῇ πόλει οἱ πρεσβε[υταὶ ὅπω]ς ἀμείβωνται rindiendo cuentas a la ciudad del gasto los embajadores ... para que pagasen, SIG 656.46 (Teos III a.C.), cf. tb. abs., Thd.Pr.11.17;

c) c. ac. de pers. y ac. int. o adverb. (δεῖ) αὐτὴν ἀμείβεσθαι χαριζομένην τὸν αὐτὸν τρόπον (debes) pagarle sus favores en la misma medida X.Mem.3.11.12, ἀ. ὑμᾶς τὴν χάριν ταύτην Sm.2Re.2.6;

d) c. ac. de n. de acción, fig. vengarse de τὰν ἄθεον ... ὕβριν AP 3.1
c. ac. de n. de acción y dat. instrum. pagar τὰς εὐεργεσίας ... χάρισιν X.Mem.4.3.15
c. ac. de abstr. y dat. instrum. ἀ. τὸ κακὸν κακῷ compensar el mal con el mal Aret.SD 2.13.19.

2 en contextos monetarios (c. νόμισμα, ἀργύριον) comprar o vender καὶ παρεκάλει τοὺς ἔχοντας ἀντιβολῶν καὶ δακρύων ἀμείψασθαι πρὸς νόμισμα y convocaba a los poseedores suplicándoles con lágrimas en los ojos que se lo vendiesen por dinero Plu.Aem.23, πόθεν ἂν οὖν ἀμειψάμην τὸν λύχνον de dónde habría podido comprar la lámpara Lib.Or.45.10
tb. act. y en uso pregnante τὸν μαθήματα συνωνούμενον πόλιν τε ἐκ πόλεως νομίσματος ἀμείβοντα al que compra los conocimientos y yendo de ciudad en ciudad los vende (los cambia) por dinero (pero cf. A III 1) Pl.Sph.224b
c. dat. instrum. comerciar σίτῳ ἀμείβονται Plb.4.38.5.

III ref. al movimiento local o sucesión temporal

1 c. suj. plu. o du., abs. alternar, turnarse ὑμὰ κτήματ' ἔδοντες, ἀμειβόμενοι κατὰ οἴκους comiéndoos vuestras riquezas, turnándoos de casa en casa, Od.1.375, 2.140, ταρφέ' ἀμειβομένω pasándose (la pelota) repetidamente, Od.8.379
relevarse οἱ μὲν ἀμειβόμενοι φυλακὰς ἔχον Il.9.471
c. dat. instrum. moverse alternativamente ὁπλαῖς ... ἀμειβόμενοι ref. al movimiento de las patas de los animales al andar, Pi.P.4.226
sucederse alternativamente ἄγχι ... ἀρούραισιν, αἵτ' ἀμειβόμεναι como ... tierras (que se cultivan y dejan en barbecho) alternando Pi.N.6.9, ἄλλα γὰρ ἄλλοθεν ἀμείβεται E.Hipp.1108.

2 c. suj. sg. y part. alternativamente θρῷσκων ἄλλοτ' ἐπ' ἄλλον (ἵππον) ἀμείβεται salta alternativamente de un caballo a otro, Il.15.684.

IV ref. a la voz y a las palabras

1 c. suj. plu. y dat. instrum. alternarse ἄειδον ἀμειβόμεναι ὀπὶ καλῇ cantaban alternándose con su bella voz, Il.1.604.

2 esp. en el diálogo contestar, responder, replicar

a) c. suj. sg. y dat. instrum. ἀ. ἐπέεσσιν Il.23.492, Od.3.148, μύθοισιν Od.2.83, μύθῳ Il.24.200, Od.12.278, λόγῳ E.Tr.903
c. otro verbo que significa ‘hablar’ ἐξαῦτις μύθοισιν ἀμειβομένη προσέειπεν Od.4.234, tb. c. ac. de pers. τὴν δὲ Πάρις μύθοισιν ἀμειβόμενος προσέειπε Il.3.437
c. dat. instrum. y ac. de pers. τὸν ... μύθοισιν Il.3.171, τὸν ... λόγοις ... ἀ. Pi.P.4.102, μιν ... τοισίδε Hdt.1.35, 4.97, cf. 2.173
abs. ἀμειβόμενος δὲ προσηύδα Il.14.270, 17.33, Archil.144;

b) c. ac. int. ταῦτα Hdt.1.37, ἔπος ... πρὸς ἔπος A.Eu.586, μῦθον E.Supp.478
c. ac. int. y ac. de pers. μ' οὐδὲν ἀμείβεται Alcm.3.64, ταῦτα μὲν τοὺς φίλους Hdt.2.173, cf. 3.52, S.OC 991, τὸν δὲ ... μῆτιν ... ἀμείβετο le contestó con un consejo Pi.P.9.38
c. ac. int. y dat. de cosa τούτοις ἀμείβου ... εὐμαθές τι a esto contesta algo comprensible A.Eu.442, o giro preposicional οὐδὲν πρὸς ταῦτα ἀ. Hdt.8.58
sólo c. giro preposicional ἀ. περὶ ὅτου τις ἔροιτο Luc.Alex.19.

3 abs. responder, no faltar ἐπειδὴ μᾶλλον ἢ ἧττον ἐν αὐτοῖς ἡ δύναμις ἤμειπται ya que más o menos responde en ellos la fuerza Gal.1.210.

C intr. act.

1 sucederse ἀμείβει καινὸν ἐκ καινῶν τόδε E.Or.1503.

2 part. subst. ἀμείβοντες los pares maderos que apoyándose uno en otro sujetan la armadura o tijera de un edificio Il.23.712, Theo Sm.p.122, Nonn.D.37.592.
• Etimología: Rel. lat. migrare, de *meig- ‘cambiar’.