εἰδεχθής, -ές


I 1de olores pútrido, fétido οἷον ἐξ ὠοῦ εἰδεχθέος como de un huevo podrido Hp.Mul.2.115, τὰ εἰδεχθέα op. τὰ εὐώδεα Hp.Mul.2.125
neutr. subst. τὸ εἰ. fetidez τοῦ λοιποῦ τὸ εἰδεχθές de un muerto, Chrys.Thdr.9.26.

2 feo, desagradable, repulsivo gener. de pers. y anim. εἰ. ἀπὸ τοῦ προσώπου Thphr.Char.28.4, prov. Κορυδέως εἰδεχθέστερος Com.Adesp.827, εἰ. ὢν κατὰ τὴν ἔμφασιν Plb.36.15.1, ὀφθαλμοὺς αἱ ἄμορφοι καὶ εἰδεχθεῖς ἑταῖραι Ph.2.492, cf. Luc.Pisc.48, Tox.24, πλῆθος ἀκρίδων ... εἰδεχθὲς καὶ ῥυπαρόν de la plaga de la langosta, D.S.3.29, ὄψις de la carne cruda, Plu.2.290a, εἰδεχθὲς ἅμα καὶ φοβερὸν θέαμα espectáculo repulsivo y terrible a la vez Luc.Salt.27, ὁ δὲ ἐπὶ γαστέρα αὐτῷ βίος ἄσεμνός τε καὶ ... εἰδεχθής Clem.Al.Paed.3.7.37, ἀτοπήματα ... εἰδεχθῆ de acciones heréticas, Eus.VC 3.64.3, c. inf. εἰ. ἰδεῖν Ph.1.99, ὁρᾶν εἰ. Porph.Abst.3.20, cf. Hsch.
neutr. subst. τὸ εἰ. fealdad τὸ ἡμέτερον ἑώρακεν εἰδεχθές Thdt.Ep.Sirm.49
neutr. subst. plu. τὰ εἰδεχθῆ las cosas aborrecibles, viles θεὸν ... Στωϊκοὶ δὲ πνεῦμα διῆκον καὶ διὰ τῶν εἰδεχθῶν los estoicos (dicen) que la divinidad es un hálito que atraviesa incluso las cosas viles Chrysipp.Stoic.2.307.

3 informe, imperfecto ἡ ποτὲ ἐν τοῖς πρεσβύταις ἄψυχος καὶ εἰ. ὕλη Ps.Caes.139.45, μαλακὸς καὶ ... εἰ. del pulmón, Ps.Caes.153.3
neutr. subst. τὸ εἰ. τῆς οὐσίας imperfección de la materia Chrys.M.57.403.

II adv. -ῶς de modo repulsivo εἰ. καὶ γελοίως ... διαφαίνεσθαι Gr.Nyss.Prof.Chr.132.23, παρειᾶς εἰ. ἐν οὐλῇ κοιλανθείσης una mejilla repulsivamente descarnada con una cicatriz Gr.Nyss.Hom.in Eccl.343.6.