δέρκομαι
• Morfología: [pres. ind. 2a plu. δερκόμεσθα E.Io 208, imperat. 2a sg. δέρκευ Emp.B 17.21, 21.1, Mesom.4.18, tb. act. imperat. δέρκε Didyma 567.1 (II/I a.C.), inf. δέρκεν Pi.Fr.52wi.1 (= Lyr.Adesp.1.c1); impf. sin aum. 3a sg. δέρκετο Q.S.10.48, red. δεδέρκετο Trypho Pass.3.4, iter. δερδέσκετο Od.5.158; aor. tem. ind. ἔδρακον Od.10.197, E.Or.1456, Theoc.30.7, ἔδαρκον Hdn.Gr.2.800, 801, Eust.377.34, sin aum. δράκον Hes.Sc.262, inf. δρακεῖν A.A.602, part. fem. δ]ρακοῖσα Stesich.135.9S., atem. part. δρακείς Pi.N.7.3, Fr.123.3, en v. pas. ἐδέρχθην A.Pr.94, 547, S.Ai.425, Fr.837.2, sigm. 3a sg. δέρξατο AP 16.166 (Euen.), en v. med. ἐδρακόμην AP 7.224; perf. ind. δέδορκα Il.22.95, Pi.O.1.94, A.Th.103, part. δεδορκώς Od.19.446, Hes.Sc.145, E.Alc.122, Arist.Phgn.808a4]


A sin idea de intencionalidad, gener. c. suj. de pers.

I tr.

1 ver, contemplar en pres. Τρῶας Il.13.86, Ζεὺς ... ὃς ἅπαντα δέρκεται B.15.51, cf. E.Hipp.1279, A.R.3.363, Call.Fr.75.11, AP 5.228 (Paul.Sil.), Opp.H.1.236, Nonn.D.9.180, φρίσσω δέ σε δερκομένα ... διακναιόμενον A.Pr.540, ἐν γαλήνῃ πάντ' ἐδερκόμην τόπον S.El.899, cf. Lyc.229, AP 6.79 (Agath.), τί τόδε δέρκομαι ... τέρας; ¿qué prodigio estoy viendo? Ar.Th.700, cf. S.Ai.425, E.HF 1132, Or.1456, Cyc.213, AP 16.166 (Euen.), Androm.92, Suppl.Mag.60.3
tb. perf. c. sent. pres. ver, contemplar, tener ante los ojos δέδορκα φάσμα tengo ante mis ojos una imagen fantasmal S.El.1466, δέδορκα ... Πηλέα E.Andr.545, ξυμφορὰν ἐν ὄμμασιν πατρὸς δεδορκώς S.Tr.747, cf. Ai.1, δέδορκας οἷα πάθον AP 8.184 (Gr.Naz.), σκότον δεδορκώς viendo tinieblas, e.e. estando ciego E.Ph.377, δέρκεται φάος ve la luz perífr. por está vivo E.Hel.341, cf. Pi.N.7.3, E.Hipp.1193, γαληνὸν ἦμαρ οὔποτ' ἐν ζωῇ δρακών Lyc.814 (cf. II 1)
frec. en aor. percibir con una mirada, divisar, columbrar, descubrir καπνόν Od.10.197, AP 7.723, cf. A.Pr.547, Nonn.D.40.338, τί γὰρ γυναικὶ τούτου φέγγος ἥδιον δρακεῖν; ¿qué luz hay para una mujer más dulce de ver que ésta? A.A.602, δεινὰ δ' ὀφθαλμοῖς δρακεῖν A.Eu.34.

2 fig. percibir, captar c. sentidos distintos de la vista o con la inteligencia δέρκεται (sc. ἡ ἐμὴ φρήν) πλέον τι τοῦ πεφασμένου (mi mente) ve más allá de lo manifiesto A.Pr.843, κτύπον δέδορκα percibo el estrépito A.Th.103, θέσφατα ... ἔδρακε Nonn.D.12.103, cf. 48.284.

II intr. y c. ac. int., frec. en perf.

1 ver, tener vista, gozar de vista aguda o penetrante δεδορκὸς ὄμμα un ojo penetrante A.Supp.409, πρόσωπον ... δεδορκός un rostro de mirada penetrante Arist.l.c., cf. S.Fr.12.2, 774, Synes.Prouid.1.9 (p.81.16), ἐγὼ σκοτώσω βλέφαρα καὶ δεδορκότα S.Ai.85, σὺ καὶ δέδορκας κοὐ βλέπεις ἵν' εἶ κακοῦ tienes vista y no ves en qué grado de desgracia te encuentras S.OT 413, cf. Luc.Herm.20, τυφλός γὰρ ἐκ δεδορκότος S.OT 454, δεδορκὸς βλέπειν tener vista o mirada aguda Chrysipp.Stoic.3.198, μόνος (ὁ ἀετός) ἀντίον δέδορκε τῷ ἡλίῳ Luc.Icar.14
fig. ἐν τοῖς κέρδεσιν μόνον δέδορκε, τὴν τέχνην δ' ἔφυ τυφλός sólo tiene vista para las ganancias, pero en su arte es ciego irón. ref. a Tiresias, S.OT 389, τὸ δεδορκός agudeza, inteligencia Plu.2.15b
como actividad primaria p. ext. estar vivo ἐμεῦ ζῶντος καὶ ἐπὶ χθονὶ δερκομένοιο mientras yo esté vivo y pueda ver sobre la tierra, Il.1.88, cf. Od.16.439
part. perf. δεδορκώς vivo S.El.66, ἀλαοῖσι καὶ δεδορκόσιν ποινάν castigo para los que no ven y para los que sí, e.e. para los muertos y vivos A.Eu.322, cf. 387.

2 c. ac. int. o adverb. tener determinada vista o mirada, tener determinada expresión en los ojos ὡς δὲ δράκων ... σμερδαλέον δὲ δέδορκεν como una serpiente ... tiene una mirada pavorosa, Il.22.95, cf. h.Hom.31.9, δεινὸν δερκόμενοι Il.3.342, cf. 11.37, Hes.Sc.160, ὀξύτατον δέρκεσθαι Il.17.675, cf. h.Pan.14, Luc.Pr.Im.20, Sat.18, ἄγρια δερκομένω ref. a dos serpientes, Hes.Sc.236, τακέρ' ὄμμασι δερκόμενος con lánguidas miradas de sus ojos ref. a Eros, Ibyc.6.2, cf. Pi.N.7.66, Theoc.30.7, δρακεῖσ' ἀσφαλές Pi.P.2.20, καλὸν ὄμμασιν δεδορκώς E.Cyc.511, φόνια δερκόμενον Ar.Ra.1337, δέδορκεν ὀξύ ref. a Δίκη Trag.Adesp.655.20, ὑγρὰ δὲ δερκομένοισιν ἐν ὄμμασιν AP 7.27 (Antip.Sid.), ἀμβλύτερον δεδορκέναι Luc.Icar.14
c. otros ac. πῦρ δ' ὀφθαλμοῖσι δεδορκώς con mirada de fuego en los ojos ref. a un jabalí Od.19.446, λεόντων ὣς ἄρη δεδορκότων como leones que tienen a Ares en la mirada, e.e. que lanzan miradas de furor guerrero A.Th.53, σεμνότητα δ' ἔδρακε Ach.Tat.8.9.2
fig., de argumentos διανοίας ὀξὺ δεδορκυίας δεόμενα que precisan de un discernimiento de mirada aguda Luc.Anach.36.

III abs. c. suj. de inanimados, en perf. brillar, resplandecer, lanzar destellos φέγγος Pi.N.9.41, κλέος Pi.O.1.94.

B c. idea de intencionalidad

I c. suj. de pers. y anim.

1 tr. sólo en imperat. mirar, observar, contemplar δέρκου θέαμα contempla el espectáculo A.Pr.304, δέρκε τὴν ... κόρην Didyma 567.1 (II/I a.C.)
c. interr. indir. δέρχθηθ' οἵαις ἀικείαισιν ... ἀθλεύσω ¡mirad con qué clase de ultrajes he de luchar! A.Pr.93
fig. ref. a la actividad intelectual observar, examinar, reflexionar τὴν σὺ νόῳ δέρκευ tú contémplala con la mente, e.e. reflexiona sobre ella Emp.B 17.21, τόνδ' ... ἐπιμάρτυρα δέρκευ observa como prueba lo siguiente Emp.B 21.1.

2 intr., c. giros prep. de lugar en ac. dirigir la mirada a, mirar hacia πόντον ἐπ' ἀτρύγετον δερκέσκετο Od.5.84, cf. AP 12.87, λεόντων ἐς σφέας δερκομένων Hes.Sc.169, cf. A.Fr.46a.6, E.HF 951, Theoc.6.11, δεδορκὼς τοὺς ἐμοὺς κατὰ στίβους poniendo sus ojos sobre mis pasos A.Pr.679, λέοντες χρυσοῖ, δεδορκότες πρὸς τοὺς εἰσπορευομένους D.S.18.27, εἰς ἐμὲ δερκόμενος IG 7.1883.6 (Tespias I/II d.C.), ἐς Ἀνδρέαν ὄσσοισι πρηέσιν δέρκευ Didyma 219.8 (II d.C.)
abs. lanzar miradas, mirar πασέων δ' ἐκ κεφαλέων πῦρ καίετο δερκομένοιο de todas sus cabezas brotaba fuego cuando miraba ref. a Tifón, Hes.Th.828, cf. 910, Nonn.D.15.20.

II c. suj. de cosas y abstr.

1 tr. mirar con buenos ojos, contemplar favorablemente, favorecer el destino λαγέταν γάρ τοι τύραννον δέρκεται ... ὁ μέγας πότμος la magna fortuna pone su mirada en un rey conductor de su pueblo Pi.P.3.85, la fama τίν γε μέν, ... Νεμέας Ἐπιδαυρόθεν τ' ἄπο καὶ Μεγάρων δέδορκεν φάος te contempla el esplendor de Nemea, Epidauro y Mégara Pi.N.3.83, Αἰὼν ἀσβέστων φλογμῶν, ταῖς σαῖς δέρκευ με γλήναις Mesom.l.c.

2 intr. c. giros prep. de lugar en ac. mirar hacia, estar vuelto u orientado a τὰ βήματα εἰς τοὔμπαλιν δέδορκεν las pisadas miran hacia atrás S.Fr.314.119.
• DMic.: da-ra-ko, de-ke-se-u.
• Etimología: De una r. *derk-, que da lugar a u. terkantur, en grado o a ai. dadárśa, av. dādarəsa, gr. δέδορκα y en grado ø a δράκων q.u.