δυσμνημόνευτος, -ον


1 difícil de recordar δυσμνημόνευτον τὸ δεικνύναι οὕτως Arist.Rh.1416b22, ὀνόματα Aen.Tact.24.2, τὰ γεγραμμένα Epicur.Ep.[3] 84, ἀνάληψις D.S.1.3, προτάσεις Dioph.16.2, cf. Plu.2.408b.

2 mal dotado para recordar de la inteligencia, Pl.Ti.74e.