γάνωμα, -ματος, τό


1 brillantez c. gen. γ]ανώματος ἱμά[ντω]ν ἅλων IG 42.102.97 (Epidauro IV a.C.), τοῦ χρυσοῦ Plu.2.50a, cf. 48c
fig. ἐπενδυσάμενος τὸ γ. τῆς δόξης Clem.Al.Strom.5.6.40.

2 alegría γ. ἄκρατον alegría pura de servir a Dios, Ph.1.335.

3 baño de metales τὸ γ. τοῦ χαλκοῦ μόλιβδος Aët.6.58.

4 medic. membrana de un órgano interno τὸ γ. τῶν ἐντέρων Alex.Trall.2.421, en plu. Seuer.Clyst.p.34.