βουρδών, -ῶνος, ὁ
• Alolema(s): βόρδων, -ωνος Philagr. en Aët.12.51; βουδρών DP 11.4a


lat. burdo, mulo cuyo padre es un caballo, Philagr.l.c., DP 14.10, PLips.87.1 (IV d.C.), SB 12644.1 (IV d.C.), POxy.2228.28, 29, 31, 34 (III d.C.), 3420.46, 3424.8, 3860.30 (todos IV d.C.), 1836.2 (V/VI d.C.).