< ἀρνορκίη
Ἄρνος >
ἀρνός
,
-οῦ, ὁ
1
cordero
Aesop.296.100b tít.
2
ἡ εὐχή
Et.Gen
.
α
1209.
• DMic.:
wa-na-so-i/wa-no-so-i
(?),
wa-na-ta-jo
.
< ἀρνός
ἀρνοτροφία >
Ἄρνος
,
-ου, ὁ
Amo
1
mit. epón. de Arna, St.Byz.s.u.
Ἄρνα
.
2
geog.
el río Arno
de Etruria, Ptol.
Geog
.3.1.4, Str.5.2.5.