ἀπόκρῐσις, -εως, ἡ


I 1separación περὶ τῆς ἀποκρίσιος, ὅτι οὐκ ἂν παρ' ἡμῖν μόνον ἀποκριθείη Anaxag.B 4, κάθαρσις ἀπόκρισις χειρόνων ἀπὸ βελτιόνων Pl.Def.415d.

2 cien. secreción τῆς μὲν γῆς ἀπόκρισιν εἶναι τὸν ἀέρα Placit.2.7.1 (= Parm.A 37), esp. en medic., de humores ἐς ἀπόκρισιν τῆς γονῆς Hp.Genit.2, χολῆς Hp.Vict.4.89, cf. 4.93, δι οὗ ποιεῖται τὴν ἀπόκρισιν ἢ τὴν σπερματικὴν ἢ τὴν περιττωματικήν (el órgano) por medio del cual se realiza la secreción del esperma o del excremento Arist.PA 681b35, cf. HA 582a4, Pr.878a23, Plu.2.693e
exhalación, miasma νοσερή Hp.Nat.Hom.9.

II 1contestación, respuesta τῶν ἀγαθῶν ἐσθλὴ μὲν ἀπόκρισις los buenos tienen buena respuesta Thgn.1167, τοῦ μαντηίου Hdt.1.49 (cód.), ἡ κυρίη ἡμέρη ἐγένετο τῆς ἀποκρίσιος Hdt.5.50 (cód.), ἡ γὰρ σιωπὴ τοῖς σοφοῖσιν ἀπόκρισις el silencio es la respuesta de los sabios E.Fr.977, cf. Hp.Decent.3, X.Hier.1.35, Men.Mon.307, Chrysipp.Stoic.2.5 (tít.), D.C.Epit.9.23.3, POxy.2728.9 (VI d.C.)
c. gen. obj. ἀνερωτῶν ὧν μὴ δυναίμεθ' ἂν ἱκανὴν ἀπόκρισιν ... διδόναι preguntando cosas de las que no podríamos dar una respuesta suficiente Pl.Phlb.20a, ποιῆσαι ἀπόκρισειν τοῦ αὐτοῦ προσγράφου POxy.1934.12 (VI d.C.)
c. πρός y ac. πρὸς τὸ ἐρώτημα Th.3.60, τὴν δὲ πρὸς αὐτὸ ἀπόκρισιν Luc.Alex.19
c. ἐπί y dat. ἐφ' οἷς ἀπόκρισιν οὐ δέδωκεν Is.11.6.

2 en cont. forenses o asamblearios, etc. defensa τὸ μακρότατον τῆς ἀποκρίσεως lo mas importante de la defensa Antipho 5.65
sentencia, decisión γράψαι ἀπόκρισιν D.7.46
resolución de una asamblea τὰς δοθείσας αὐτοῖς ἀποκρίσεις ὑπὸ τῆς συγκλήτου Plb.28.16.9
rescripto ὃς δὴ ἀποκρίσεσι ταῖς βασιλικαῖς ἐφειστήκει Procop.Pers.2.23.6, cf. Gloss.2.238.

3 comisión, embajada οὐ τῶν ἀποκρίσεων αὐτῷ τὰς μεγίστας ὑπηρετεῖς; Chor.Or.3.59, ἀπέστειλεν αὐτὸν εἰς ἀπόκρισιν Cyr.S.V.Sab.49 (p.139.3), cf. Iust.Nou.123.25.

III cierta danza, Hsch.