< ἀβαδής Ἀβαεῖται > ἀβάδιστος, -ον 1 no surcado del mar, glos. a ἀνέμβατος Sch.Opp.H.2.526. 2 fig. desconocedor, inexperto glos. a ἀπείρων Sch.S.OT 1088L.